„A népzene mindig a fősodorban lesz”

Nyithat-e a népzene a pop felé, s mennyire lehet ez hiteles? Interjú a Kerekessel fellépő Aurevoir.-ral.

 

Még két éve sincs, hogy megalakultak, ám most már a Kerekes Banddel adnak közös koncertet a budapesti A38 Hajón. Az Aurevoir. remekül egyensúlyoz a népzene és a „gitárpop” között. Idei utolsó fellépésük előtt a zenekar két tagját, Agócs Mártont (gitár, ének duda) és Szűcs Viktort (ütős hangszerek) faggattuk többek között arról, nyithat-e a népzene a pop irányába, s miként teheti mindezt hitelesen.

 

– Nemrég egy Titánok-ajánlónkban azt írtuk rólatok: Elég menő, ha valaki hatásosan tudja a magyar népzenét beleépíteni a hangzásába, főleg hogy valamiképpen meg is csavarja a dolgokat. Nálatok hogyan áll össze a dolog, honnan merítetek, és azt miként gyúrjátok össze a könnyűzenei világgal?

– Agócs Márton: Az első dolog, amit életemben megfogtam, egy dudaalkatrész volt. Egészen pontosan egy dudasípszár, amit apám a kezembe adott születésem után közvetlen. Nálam a „merítés” szerintem itt kezdődött. Egyébként nem kell leszűkíteni csak magyar népzenére, az ír, a cigány és a balkáni muzsikákat is nagyon szeretjük és fel is használjuk.

– Szűcs Viktor: Általában egy szám nem úgy születik, hogy „fogjunk meg egy népdalt és dolgozzuk fel”. Viszont, valószínűleg a népzene szeretete miatt, a saját ötleteink is olyanok, hogy akaratlanul is összeegyeztethetőek népzenei elemekkel vagy akár teljes népdalokkal. Az alkotás folyamán igazából visszakeressük a forrást, ami az adott ötletet inspirálhatta. Az ötlet és a forrás egyvelegéből keletkezik egy harmadik valami, amit „Aurevoir.-számnak” hívunk.

 

– Ha a folk és a pop, netán a gitárzene vegyítéséről beszélünk, mindig ott a kérdés, hogyan lehet ízlésesen s főleg hitelesen ezt művelni? Ti hogy álltok ezzel a dologgal? Van-e bármiféle recept arra nézve, hogyan lehet hitelesen megjeleníteni a magyar népzenét könnyűzenei köntösben?

– Agócs Márton: Szerintem az anyag ismerete lehet a kulcs. Bár nem vagyunk népzenészek, szeretjük és ismerjük a zenefolklórt. Legalább annyira, hogy tudjuk, hogy nem szabad hozzányúlni egy népdalhoz. Ezt mindig szem előtt tartjuk. A hitelességet pedig majd a hallgatóság eldönti.

– Szűcs Viktor: Receptünk nincs. Nem célunk a népzene „arcba tolása”, sokkal inkább a saját agymenéseinket próbáljuk a népzene által erősíteni.

 

 

– Egy picit ezen rugózva még, a szövegek milyen szempont alapján állnak össze? Van netán olyan motívumtár, amelyből dolgoztok, amire azt mondhatjuk, no, ezek azok a témák, amelyeket mi magunkénak érzünk és passzol a zenei világunkhoz? Vagy valaki mindig bedob egy ötletet, s azt dolgozzátok ki?

– Agócs Márton: A szövegeket általában Mihók (Fejér Misi – ének, mandolin) írja, néha nekem is összejön pár sor. Ha nincs ihlet, vagy nem látjuk szükségesnek a saját szöveget, akkor megint csak népdalokhoz nyúlunk. Illetve versfeldolgozásaink is vannak. Ezeknél tudatosan az adott vers vagy versrészlet köré írtunk egy dalt.

– Szűcs Viktor: És nem csak már létező verseket használunk. A legújabb dalunk szövegét például Lackfi János írta, és nagyon jól sikerült! Vele mindenképpen szeretnénk a jövőben is együtt dolgozni.

 

– A legutóbb forgatott koncertklipetek, a Ringató kapcsán érződik, nincsenek égbekiáltó különbségek a stúdiófelvételek és az élő fellépések között. Sőt, igazából a zenétek épp ebben a közegben, a közönséggel együtt lélegezve virul csak igazán. Mennyire van tér az improvizációra, illetve a könnyedség ellenére mennyire tűpontosan megtervezett a műsorotok?

– Szűcs Viktor: Minden szezonra megújult műsorral készülünk, minden állomáson ugyanazokat a dalokat játsszuk, de sosem ugyanúgy.

– Agócs Márton: Így van! Egy-egy szóló, instrumentális betét, a sorrend folyamatos változtatása a közönség hangulatához igazítva, valamint a tudatos improvizáció miatt minden koncertünk valamilyen szinten egyedi. És természetesen mindig a legmagasabb színvonalra törekszünk.

 

 

– Nem hagyhatom ki a kérdést, hogyan jut eszébe egy magyar népi motívumokkal sáfárkodó zenekarnak franciás nevet adni? Hogy jött ez az Aurevoir., azaz „a viszontlátásra”?

– Agócs Márton: A könnyűzenében mára a konkrét stílusok (mint a rock, blues, funk, egyéb) megszűntek. A párhuzamos különidejűségek korát éljük. Az „Aurevoir.” név egyben elköszön a régitől és nyit az új korszak felé. Vagy legalábbis szeretne.

 

– Így év vége felé mindenki számot vet a magunk mögé kerülő esztendővel, egyúttal előretekint, mi vár rá. Nektek mik a terveitek 2017-re? Új dal, klip, netán album? S így év elején merre láthatnak még benneteket?

– Szűcs Viktor: Az A38-as koncertünk lesz idén pont a negyvenedik. Csodás év volt 2016, szeretnénk ezt megkoronázni a hajón egy nagyon jó bulival. Fehér Viktorral és Zsomborral komolyabban is elkezdtünk együtt dolgozni. Ők fogják kiadni első nagylemezünket (EFB Music), és menedzseri munkát is vállaltak. Ha minden jól megy, jövő március végén mutatjuk be az albumot, amihez egy klip is készül. Reméljük, minél több helyen be tudjuk majd mutatni.

 

További érdekességekért érdemes követni zenerovatunk, az Ígéretes titánok Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

 

Ez a cikk az mno.hu-n jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.12.26.

Balogh Roland