Az élet azért nem teljesen áll meg, például most is itt a 7alatt. Koncertajánló nélkül, csak újdonságokra fókuszálunk, amikkel könnyebb kibírni az otthon ülést.
Felesleges hosszasan ecsetelni, hogy miért is maradnak ki a koncertajánlók, nincs olyan pillanat, amit nem leng körül jelenleg a koronavírus helyzet. Bár egy bizonyos nézőszám alatt meg lehet tartani, a rendezvényeket, nem jártam utána, hogy ez mit érint és mit nem, de alapvetően is jobban szeretem a mindent vagy semmit típusú döntéseket.
Ezen viszont, ha tovább lépünk, akkor egyértelmű, hogy mit kell tenni a felszabaduló időben. Zenét hallgatni. Meg lehet próbálkozni azzal, hogy annyi zene pörögjön mindenkinél, hogy a streaming díjakból megtérül a kieső koncertbevétel, ami egy szép világ lenne, de sajnos nem reális.
Ettől függetlenül biztos, hogy mindenki többet fogja használni a különböző zenehallgatós platformokat is, emiatt most úgy döntöttünk, hogy dupla ajánló készül, aminek holnap érkezik is a második része, de most vessük bele magunkat az elsőbe.
Aki követi az oldalt az már két hete találkozhatott a hírrel, hogy Kapitány Máté új lemezzel készül nekünk. Jött is az (y) – amit nem tudok, hogy írjam-e le úgy, hogy lájk, vagy like vagy csak (y)-ként hivatkozzak rá, de mindegy is, mert a lényeg, hogy a lemeze pontosan olyan, mint amit vártam.
Lendületes, kísérletező, különleges alapokra, szóhasználat, flow és mondandó szempontjából is intelligens szövegekkel operáló anyag lett. Úgy tűnik, hogy végre történik valami a magyar hip-hop terén, egyre több az olyan előadó, akikre érdemes is figyelni, és úgy tűnik, hogy egyre többen figyelnek is rájuk.
Ez az album is felvonultat egy szép szeletet azokból az emberekből, akiket nem lehet kikerülni, ha Magyarországon rapről akarunk beszélgetni, nem is véletlen, hogy a Gyerekszoba Gege és Goulasch segítségével a legerősebb trekk lett az albumon. Azért ezt nem ennyire egyszerű kijelenteni, mivel mindegyik dal máshogy jó. Vannak erősebb szöveggel, és vannak jobb alappal is dalok, de ha az egész albumot egybe hallgatjuk végig biztos, hogy nem lesz hiányérzetünk, bármit is várunk tőle. Kapitány Máté pedig ha ezt így folytatja, akkor nagyon nagy szerepet fog játszani/játszik a new school hi-hop itthoni helyzetében.
Egy nappal Kapitány Máté anyaga után jött egy teljesen új formáció a Sophie M, akiknek eletkro-RnB-soul cuccuk olyan, mintha egy nagyon mai popsláger experimentális verzióját hallgatnánk. Az anyag mindenképpen többször hallgatós, elsőre nagyon nehéz felfedezni benne, hogy pontosan mi is az, amire most fel kell figyelnünk. Aztán egyszer csak valami elkap és egy nap alatt tízszer is lepörög az első lemezt beharangozó mother tongue és rem.
Aki pedig azt mondja, hogy neki nagyon vontatott ez az egész el ne kapcsoljon mielőtt a rem.-be megérkezik a váltás, és ha az sem tetszik neki, akkor valami nagy baj van.
Ez az a fajta kísérletező popzene, amit bármelyik rádiónak simán el kellene bírnia és közben mégis valami újat mutat. Ha Bob Dylan most kezdene el zenéket csinálni úgy képzelem el, hogy nagyjából valami hasonlóval kísérletezne. Úgyhogy Sophie M, csak így tovább.
Sophie M – mother tongue
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
Kicsit visszanyúlok, mivel most bővíthetem a kínálati listát, illetve azért is, mert a múlt heti kínálatból kimaradt valahogy Borka Balogh új dala, a did i just let u in?, amihez egy live session felvétel is készült, amit ráadásul itthon vett fel egy hazalátogatása alatt a Hollandiában élő énekes.
Borka megnyerte a 2018-as Az év dala kiírásunkat a Trust Me című dalával, és azóta is ontja magából az anyagokat mindenki nagy örömére. A mostani did i just let u in? viszont egy kicsit más, az, hogy Borka egyedül egy szál gitárral készített egy felvételt sokkal bensőségesebbé teszi az egészet, van egy fajta hazaérés hangulata a dalnak, holott Borkát sosem a tipikus egy szál gitáros énekesnek, sokkal inkább dalszerzőnek ismertük. Ennek ellenére ez most egy nagyon erős szám lett, van egy olyan érzésem, hogy ő megírta egy időre A dalát.
BORKA BALOGH – did i just let u in? (Solo Live at Míves)
Stream ‘did i just let u in?’ here: Music & Lyrics by Borka Balogh Cinematography by András Vancsay, Dezső Bálint, Benedek Amberboy Sound by Balázs Kovács Sp…
A másik visszanyúlós csalásommal viszont még csak most találkoztam, nem is csoda Дeva most debütált, a 777 című dalával. Alapvetően egy sima elektronikus számnak is tökéletes lenne, bármikor elbuliznék rá, azt viszont kifejezetten szeretem, ha valaki igényesen hozzányúl a gyökereihez, és merít belőlük egy jó nagyot.
Az egész olyan, mintha országimázs videó alá készült volna. Megmutatja, hogy honnan indultunk el és azt is, hogy nálunk is vannak különleges, modern produkciók, amik tényleg bármelyik elektronikus buliban jól tudnak működni. Ezt a szerzeményt pedig a legjobb dolog különbözteti meg leginkább a többi hasonló műfajú daltól, az, hogy erre mindenki emlékezni fog másnap is.
Deva – 777
https://movinggentlyrecords.bandcamp.com/track/777 Mastering : Anorganik Artwork : Takács Dorina Move Gently Records
Összességében nem tudom, hogy mi történik most, de úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban mindenki kísérletezős kedvében volt, és talán most van az első olyan ajánló, amiben minden egyes dal, amiről szó volt nem csak megállja a helyét a saját közegében, de egy nagyon jó utat is mutat neki.
Reméljük, hogy még több ilyen lesz, addig is vigyázzatok magatokra,
hallgassatok sok zenét, mi segítünk ebben nektek, holnap hozunk még egy adagot friss cuccot, amit nem szabad kihagyni.
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
