A legfrissebb újdonságok között sose volt még ekkora időbeli merítés. 10 évvel ezelőtti albumtól, tegnap előtt megjelent dalig megyünk, a májusi napsütésben.
Vannak azok a gyakorlatok, amikor az egyre több, egyre felkapottabb zenekarokban zenélő dalszerző szépen lassan elengedi a korábbi formációit, mert nem jut már rá idő. Ezzel szemben van a másik oldal, amikor a sokfelé játszó zenész éppen az önkifejezés miatt kezd egy szóló projektbe, saját dolgokat kiadni, nemrég pedig megismertünk egy harmadik lehetőséget is.
A The Somersault Boy, Sallai Laci első dalszerzői dolgait vonultatja fel. A most megjelent, This Year I’m Lost. The Lo Fi Collection névre keresztelt albumot 2011-ben már a világ elé tárta a zenekar, de nem sokkal később az el is tűnt az internetről. Most újrakeverve, csinosítva, visszakerült, rákerültek olyan dalok, amik 10 évvel ezelőtt nem készültek el időben, maga a lemez pedig pontosan az, amire számítani lehet. Nagyon felismerhető stílusjegyek, Felső Tízezer pillanatok, Galaxisok, Zombie Girlfriend hatások, leginkább egy érdekes betekintés abba, hogy hogy is indul el egy ember, mik azok a dalszerzői magok, amiket 10 év alatt sem tud és valószínűleg nem is akar levetkőzni.
Ha pedig valaki ezeket a This Year I’m Lost hatásokat szeretné mostani dalban hallgatni, akkor ne hagyja ki az új Felső Tízezer trekket. A Majdnemország már egy 2022-es nagylemez első fecskéje, tehát nem tudom, hogy a karantén, vagy a sok zenekarból összehordott energia, de Sallai Laci érezhetően nagy kreatív és elkapta a gépszíj mostanában, amivel nekünk annyi dolgunk van, hogy örüljünk neki.
Jó remixet, csak jó alapanyagból lehet készíteni. Ferko pedig olyan erős anyagot készített Zsüd Birds című számából, hogy igazán tudom sajnálni, hogy ezt itthon kell hallgatnom.
Kevés hálátlanabb szerep van ma itthon, mint egy gitárral és magyar szöveggel elkezdeni karriert építeni. „Figyelj, Cseh Tamás se tudott énekelni, mégis mindenki szerette”, „Figyelj, a Lovasi szövegeknek sincs értelmük, és még is van Kossuth-díja”, és még ezer hasonlóan jól eső dicséret vár mindenkire, aki ezt az utat választja magának.
Ettől függetlenül rengeteg jó dolog történik ezen a fronton, ilyen volt Kolibri tavalyi feltűnése (igaz akkor még első körben angolul) és ilyen a most megjelent B oldal, az új, kétszámos kislemeze is. Ez sem zeneileg, sem szövegileg nem a panelban élő magyar alter hagyományokat éleszti újra (bár azért megtudjuk, hogy a fürdőben milyen színű a csempe), hanem valóban sikerül egy egyedi, érdekes irányba ellépni a dalokkal.
A végére pedig jöjjön fél óra Konyha, az ötödik lemez, amit 5 névre kereszteltek. Ebben az albumban az az igazán különleges, hogy egy hagyományosan nagyon akusztikus műfajba, hogyan hozta be a zenekar a 2021-es hangokat. Az elektronikus mintáktól, a fúvósokig van itt minden, az album legjobb dala,a Kikövet pedig egy kis átalakítással könnyen csúszhatna át Gary Clark Jr. féle mocsok blues dalba, ha pedig a másik irányba indulunk, akkor a trapben üdvözülhetnének minket.
Az Open Music Channel élő koncertekei egyelőre még kitartanak, ezek nélkül, nagyon nehéz lett volna az elmúlt egy év. Holnap például Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint duója érkezik mindenkihez az online téren keresztül.
Ezek a koncertek viszont nincsenek ingyen, ha teheted mindenképp támogasd őket anyagilag, akár a koncertek alatt a Twitch-en keresztül (ebből egyébként az előadók is részesülnek) vagy a Patreon oldalukon, vagy bárhogy, ahogy segíteni tudod őket. Nagyon fontos munkát végeznek, kár lenne, ha nem tudnák tovább csinálni.
Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
