Ma van a Hálaadás Kanadában. Így nincs jobb pillanat egy Billy Talent interjúhoz. A srácokkal még a Szigeten beszélgettünk, sikerről, Amerikáról, politikáról.
► For English version, please CLICK HERE ◄
Napra pontosan két hónappal ezelőtt találkoztunk a kanadai Billy Talent dobosával, Jordan Hastingsszel és Benjamin Kowalewicz énekessel a Sziget Fesztiválon. Ugyan rövid, de annál izgalmas beszélgetésünk volt, és úgy döntöttünk, hogy húzunk egy merészet, és ha már Kanadában ma ünneplik a Hálaadás napját, akkor nincs elegánsabb, mint ezt megfejelni egy kanadai zenekar interjújával. Nos, itt is van, a srácokkal pedig a sikerről, a megújulásról, politikáról, az emberi természetről és az ezeket feszegető legújabb, Ghost Ship of Cannibal Rats című klipükről is beszélgettünk.
Jordan Hastingsszel és Benjamin Kowalewiczcel a Szigeten
Lassan 25 éve, hogy megalapítottátok a zenekart, amellyel az első nyolc évben semmi komoly sikeretek nem volt. Aztán nevet változtattatok, és hirtelen berobbant minden. Megjártátok tehát a napos meg a sötét oldalt is. Épp ezért érdekel, ha egy zenekarnak nem jön a siker, akkor honnan merítetek erőt ahhoz, hogy újra és újra nekifogjatok a melónak?
Benjamin Kowalewicz: Ez egy jó kérdés, de számunkra a nem zenélés sosem volt opció. Vágod, kölyökkorunk óta játszunk. Nem számított igazán, hogy most akkor profiként csináljunk, vagy éppen úgy, hogy van három havonta egy koncertünk, amit alig várunk és aztán csak a haverjaink jönnek el. Ez mindig is bennünk volt. Tök mindegy, hogy mit dolgoztál napközben, mindig tudtuk, hogy kedden, szerdán és pénteken próbálunk, péntek este meg koncert. Szóval igazából mindig is ebben éltünk.
A legtöbben tíz év után – vagy még sokkal, de sokkal korábban – feladják az egészet, ha nem jön a siker. Ti miért nem dobtátok be a törölközőt?
Benjamin Kowalewicz: Hát, ahhoz igazából kéne egy pár gyerek, megházasodni, abbahagyni a zenélést és szerezni valami rendes munkát! Amúgy is nekünk nem igazán számított, hogy éppen négy vagy negyvenezer embernek játszunk.
Hogyan tudtok időről időre megújulni?
Benjamin Kowalewicz: Nem tudom. Szerintem csak arra kell figyelni, hogy olyat csinálj, ami boldoggá tesz. Mármint ez a lemez Ian kicsikéje, éveken keresztül dolgozott rajta minden nap. (Ian D’Sa gitáros a banda legújabb, Afraid of Heights c. albumának a producere is egyben.) Érted, rock banda vagyunk, rock számokat szeretünk és rock koncerteket adunk. A dalok, amiket a végén csinálunk, nem feltétlenül pont olyanok, mint amilyet akartunk csinálni, de érted, csináld, amit jónak érzel! Szerintem azért is megy most nagyon jól a zenekarnak megint, mert annyira különböző a zenénk mindentől, ami mostanában megy. Persze az is számít, hogy ki játszik melletted. Nem mindegy, hogy egy techno sátorban lépsz fel, vagy éppen Pink! előtt, mint mi ma. Nagyon király zenész! De azért be kell ismerni, nagyon különböző a hangzásunk.
Nemrég interjúztunk a szintén kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval, és tőle is megkérdeztem, amit most tőletek: az, hogy kanadaiak vagytok, mennyiben nehezíti meg azt, hogy sikeresek legyetek az Egyesült Államokban? Éreztek bármiféle különbséget emiatt?
Jordan Hastings: Igen, szerintem igen. Észrevettem, hogy a kanadai bandák sokszor hajlamosak arra, hogy nagyon csilivili legyen a hangzásuk. Azt vettem észre az évek során, hogy igazából van egy limit, és csak nagyon kevés banda fut be az amerikai piacon.
Benjamin Kowalewicz: Szerintem régebben minden nemzetközi zenekar híres akart lenni Amerikában. Most már igazából lesz@rom. Persze, van egy csomó fantasztikus rajongónk ott, akik hűségesek hozzánk, és mi is azok vagyunk hozzájuk, meg találkoztunk is egy csomó zseniális formával. De, hogy nagy márkává váljunk Amerikában, ez nem érdekel. Régebben ezt akartam, Amerikában akartam, akartunk lenni a bandával, de valahogy sosem jött össze. Szóval egy idő után azzal kell boldognak lenned, ami van, értékelned azt, amid van, és elfogadnod, hogy sosem leszel te a kib@szott Green Day. Az emberek amúgy sem szeretik a gitárokat már annyira. Amerika király hely sok embernek, de engem már nagyon nem érdekel.
Manapság is bármerre nézzünk, a politikát látjuk. Érdekel, és ez a zeneiparon belül is egy fogas kérdés pró és kontra: fontos egy zenekarnak, hogy politizáljon?
Jordan Hastings: Figyelj, politika és zene mindig szemtől szembe állt többé kevésbé. Csak éppen most, ugye, minden elég rossz, szóval, a zene még fontosabb az embereknek.
Benjamin Kowalewicz: Főleg, hogy itt vannak ezek a elcseszett dolgok, minden nap kapod az értesítéseket, hogy Trump, meg Európa, meg Észak Korea, meg a kanadai politika és minden pillanatban bombáznak információkkal. Szóval, ez nyilván a fejedben van. Amúgy nem is csak a politikai, a társadalmi meg a gazdasági kérdések is ott vannak, meg az egyén és a közösségek, és az, hogy őket hogyan érintik ezek a dolgok. Sokat viccelődünk ezen, a lemezen is amúgy, hogy mennyi téma van, amiről a barátaiddal dumálhatsz. Az albumot még Trump, a brexit, a menekültválság előtt írtuk, de azért mindig vannak dolgok, amikről lehet beszélni. Azt akartuk mondani, hogy igen, ezek a dolgok nagyon ijesztőek, egy nagyon zavaros időben élünk, de szerintem át fogjuk vészelni, jobban fogunk kijönni ennek az egésznek a végén, és korábban, mint ahogy gondoltuk. Szóval, szerintem csak tartsunk ki a jó emberekkel, akiknek a szíve tele van kedvességgel, elfogadással és toleranciával. Össze kell fognunk, és túl kell élni ezt a vihart, majd ha egyszer vége, minden jobb lesz.
Legújabb klipetek, a mindezekre már a címe alapján is rímelő, Ghost Ship of Cannibal Rats mennyire kapcsolódik az előbbiekhez?
Benjamin Kowalewicz: Hát, figyelj, a dal leginkább arról szól, hogy mi van ezen a bolygón, és hogy mi csak elveszünk, elveszünk, elveszünk, de nem érdekel minket és nem adunk vissza semmit. Végül igazából ki fogjuk végezni magunkat, el fogjuk pusztítani a Földet. Ezt jelzi ez a videó. Ott van a családod, ott vannak a gyerekek és akkor ott van a káosz körülötte. Szóval igen, ez a helyzet.
Az interjúban közreműködött: Gergely Károly
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
