Sok érzést és emléket hoz a felszínre az Elliptic. Olyan, mintha ismernéd, ez pedig azt jelenti, ül a füledben. A végtelenített lejátszás lélektana. Kritika.
Egy dalt általában úgy kb. tízszer hallgatok meg, mielőtt egy árva betűt is írnék róla. Sok esetben, főleg az elektronikus zenénél az apró árnyalatokhoz legalább ennyi kell, hogy valahogy kijöjjenek. Ha egy cucc kifejezetten ül, akkor általában egy idő után azt veszem észre, hogy kb. ez megy a fülemben végtelenítve napok óta. Akár csak egy szám is. A Dead Gray Elliptic című új száma úgy hat napja megy nonstop. Biciklizéskor, cikkírás alatt, olvasáskor és persze sétálások alkalmával. Visz, és engem elvisz. Megvett.
Vannak dalok, amikről PhD hosszúságú doktori esszéket lehetne írni. Az Elliptic szimplán és tömören, jó. Baromi sok érzést és emléket juttat azok eszébe, akik bírták, bírják az ezredfordulós hardcore/nu metal/stoner agyb@szásokat. Nem mintha retró cucc lenne, de abból merítkezik. Aki sokat hallgat zenét, azonnal a hangulati párhuzamokat keresi. Azt szerintem talán felesleges, a szám egyszerűen olyan halmazban lubickol, ahol a riffek kedvelői jól érzik magukat. Jók a levegős átmenetek, a gitárátkötők utaztatják az embert, és pont addig engednek elkalandozni, amíg érkezik a következő beszippantósabb dob/gitár rész, miközben az énektől pontosan azt kapjuk, amit egy ilyen daltól a fanatikok elvárnak.
Vicces, de a dalt hallgatva egymástól totál különböző dolgok kattogtak bennem. Ami talán a legérdekesebb, az Elliptic fasza kis videójáték zene lehetne. Erre aztán azt kötötte rá a képzeletem, hogy valami űr sci-fi alá menne, például ezt hallgatva, szívesen elmerülnék nyakig a szárazjégben a Marson, vagy megnéznék egy naplementét a 24 kilométer magas Olympus Monson.
A szám egyetlen „hibája”, hogy túl steril. Megvan a karcossága, a mocskossága szó se róla, de mégis azt érzem, túl szépre csiszolták. Ettől függetlenül, ha vagy 30 éve bebasszák egy HC-buliban, ott kő kövön nem maradt volna. Meg persze élőben nyilván ott lesz ez a piszkos réteg, amit a stúdió picit kihipóz.
Lezárásnak sok mindent nem is tudok hozzátenni, minthogy lehet végtelítettre állítani a lejátszókat és várni az újabb Dead Gray-dalokat! Addig pedig itt tudod a korábbi cuccaikat is végigpörgetni:
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
