Lelazulós, nyári sláger Dobos Kristóf tollából. Ez azonban csak a látszat: a napfény már-már mennyei magaslatokba emeli a savanyú napok hangulatát. Premier!
Dobos Kristóf halad a maga útján, DRMRZ elnevezésű szólószerű (szoba)formációja az elmúlt években szépen és megbízhatóan szállítja a kellemes, lelazulós, fülbemászó dalokat. (Nem hiába volt ott Penke Bencénk Titánok-kedvencei között, amit még az öt éves szülinapunkra készítettünk.) Ez utóbbi megállapítás most is igaz: nálunk debütáló friss trekkje, a Mexico rendesen befészkeli magát a hallójáratunkba. Emellett jól időzítve a nyári hangulatot megfogva, nem meglepő módon, egy sörrel a kezünkbe invitál tengerpartra.
A dal érdekessége, hogy így első blikkre úgy tűnik, a korábbi, gyakran talán túl filozofikus, személyes és intim mondandóval ellentétben, ezúttal mintha kicsit könnyedebb lenne. Persze, nem lenne Kristóf, ha ne lenne ebben sem semmilyen „filozofikus” háttértartalom. Hogy pontosan miről is van szó, azt maga a szerző mondja el. Izzítsátok a dalt, s közben a hajtás után csekkoljátok a sztoriját:
„A dal képileg egy idillel indul. Egy foszlánnyal egy álomból, ahol a mexikói tengerparton a hideg sörében pár csepp citrommal hever a fürtös mellkasú főszereplő alakja egy lengén öltözött helyi szépség mellett teljes nyugalomban. Ez az ismeretlen idealizálásának tekinthető. Elvágyódásnak. Sóvárgásnak egy más élet után. A napfény már-már mennyei magaslatokba emeli a savanyú napok hangulatát. Az arcokon a mosolyok édes görögdinnye szeletekké válnak és ekkor realizálódik a gondolat, hogy mindenhol ugyanaz a Nap süt az emberekre. Ez ami igazán számít, amiből a boldogság fakad. Nem kell új arcokat és utcákat megismerni feltétlenül a megtalálásához. Persze nem árt, mert minden nézőponttal csak gazdagabb lehet az ember. Annak a felismerése ez a dal, hogy a közvetlen környezetünkben is megtalálható az öröm és az összes olyan dolog vagy érzés, amiért általában azt hisszük, hogy ki kell szakadni belőle. A harmónia, a nyugalom, az izgalom, a boldogság és megannyi más körülvesz minket, és nem tudhatjuk, hogy az utcán már sokadjára velünk szemben sétáló arc mit adhat ezek közül. De valamit biztosan, bár ennek ellenére a helyett, hogy megismernénk, ami mögötte rejlik gyakran könnyebben tituláljuk elérhetetlennek vagy távolinak mindazt, amit előfordul, hogy épp benne vagy vele találhatnánk meg”
– foglalta össze nekünk a Mexico mögötti hátteret s genezist Kristóf.
„A dalhoz a vizuális tartalmat Láposi Zsófi készítette. Az utómunka (mix/master) Kovács Balázs érdeme. A felvételek, mint általában mindig, a nappalimban készültek magányos óráimban. Lehet nem is dalt kellett volna írnom, hanem mondjuk kitenni a lábam a lakásból…”
Utóbbi, már a a lakásból kikandikálás erősen ajánlott, de csak is úgy, ha mellé ilyen dalok is születnek, mint a Mexico.
Ha érdekel, mint írtunk legutóbb a DRMRZ-ről, akkor ide kattintsatok!
A nagy kékségbe ránt Dobos Kristóf legújabb dala | Ígéretes titánok
Ha pedig kedvet kaptatok és szeretnétek további magyar dalokat hallgatni, KATT a Titánok Spotify-ra! Csak jókat mutatunk!
Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
