Miért kell két évet várnunk egy bemutatkozó kislemezre, amikor mindenki ontja magából a tartalmakat? A minőség miatt. Lépjünk a holdra: Egyedül van kritika.
A Lépjünk a holdra 2016-ban alakult, 2017-ben nyerte el mostani formáját és premierezett nálunk egy igen ötletes videoklippel, majd most a minap adta ki bemutatkozó EP-jét, ami a Kereten debütált. Ezt a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük eszeveszett száguldozásnak, azonban az Egyedül van névre keresztelt kislemezre megérte várni, a három szám tényleges értéket képvisel.
Az önmagát „gondolkodó magyar alter” kifejezéssel illető zenekar valóban egész jó öndefinícióval bír, nem csak azon a téren, hogy úgyis mindenki alternek fogja mondani őket – mert, ami nem rock, pop, vagy hip-hop, az itthon alter –, hanem a számok tekintetében is. Sikerült egy egységes hangzású anyagot összerakniuk, nagyon érződik rajta, hogy ezek nem csak azok a dalok, amik éppen jöttek, hanem munka van a lemez összképe mögött.
Első hallásra, ami nagyon szembetűnő és kiemelkedő, az a zene és a szöveg egysége. Ombódi Andris zseniális sorokat írt, amiket nagyon jól tudnak zenére alkalmazni, de a József Attila vers hangulatát is sikerült elkapni, igaz nem a fesztiválhimnusz érzésről kellett átállni az ő költészetére. Ami azonban hamar feltűnik, az az, hogy súlyos depresszió kezelésére nem Lépjünk a holdrát írnék fel, de ha valakit nagyon meg akarsz arról győzni, hogy senkije sincs, akkor nyugodt szívvel küldd el neki ezt a lemezt. Jó, ez nyílván kicsit sarkított, de lássuk be, hogy nem illik bele 2018 „problémamentes” zenei világába, és ez mennyire jól van így.
A nyitódal a Szerelem névre hallgat, és azt állítja, ha azt hiszed szerelmes vagy, akkor nyugi, elmúlik és befásulsz. Erős kezdés, zeneileg nagyon szép megoldások, nekem kimondottan tetsző billentyűhangzásokat hoz a dal, ráadásul pont olyan arányban, hogy még nem megy át szinti-popba, amiért Bánszki Boti (dob) Csikós Marci (billentyű) és Kovács Áron (basszusgitár) a felelős, Andris (gitár, ének) mellett.
A József Attila versét feldolgozó Nevettető, zokogtatón van egy pont, ami szerintem bármelyik nagylemeznek is a legemlékezetesebb pillanatává válna, de ezen az EP-n nem kérdés, hogy az-e. Amikor swingre akarják felgyújtani a srácok Budapestet, arra elindul a csípő, és örülünk egy ilyen kreatív húzásnak, ami azt is megmutatja, az egység mellett is lehetnek kikacsintások a zenében.
A lemez legerősebb szerzeménye a záró taktus, a Bálna, ahol szegény szereplőnk belehalt a meg nem értettségbe. Nagyon komoly mondanivaló, szépen tálalva, és, hiába tudom, hogy nem erről szól, nekem mégis a kék bálna köré épült, internetes öngyilkos őrület jut eszembe róla minden alkalommal, mikor hallom.
Ha már ennyit dicsértem a lemezt és a szövegeket, ideje, hogy kicsit átálljak a másik oldalra is. Valószínű, hogy patent és minőségi szempontból feszes keretek miatt nincs több szöveg, egyetlen sort sem akartak a srácok, hogy kilógjon picit is a többi közül, de én azt hiszem, ennyi kompromisszum belefér, annak érdekében, hogy ne folyamatosan ugyanaz a három versszak ismétlődjön. Nagyon jó képek, de két év alatt talán még két versszakot ki lehetett volna izzadni.
A számomra leginkább tetsző dolgot viszont a végére hagytam, ami szintén a szövegekhez és az énekhez köthető. Nagyon szeretem, ahogy tördelik a mondatokat, és gyakran kilép az ének az „egy sor – egy mondat” komfortból. Nagy kedvenceim az ilyen megoldások, és sajnos nagyon ritkán hallom, de itt most egyből felkaptam a fejem rá, óriási pacsi érte.
Összegezve tehát, nem életed tánczenéje, de nem is egy felejthető darab, gondolatokat ébreszt, ami nagy szó, de figyelj arra, mikor hallgatod meg, amihez ITT egy kis útmutató. ► Mikor ne: romantikus estén a barátnőddel; lagziban; ballagáson hangszóróból (fülesben mehet). Mikor igen: magányos, gondolkodós estén; és főleg a Fishing on Orfűn június 22-én.– majd június 30-án Somogyi Pop-Rock Fesztiválon, július 13-15 között a Szegedi Utcazene Fesztiválon, majd július 19-én a budapesti TRIP Hajón.
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
