„Sok szilánkból egyszer csak egy egész lesz” – Lépjünk a holdra-interjú

Kilenc nap és jön a Lépjünk a holdra első nagylemeze. Az albumról, tervekről és a Szilánkok metaforájáról beszélgettünk Ombódi Andrissal és Csikós Marcival.

Fotó: Barbara Munkácsy Photography


Egyre komolyabb a tempó, ami körüllengi a Lépjünk a holdra zenekart. A srácok 2016-ban dobták ki első dalukat, és noha már az is valami nagyon jót ígért, de az eddigi dalaikat végigpörgetve is jól látszik, megkérdőjelezhetetlen a fejlődés. Debütált már nálunk klipjük, dicsértük a tavaly megjelent EP-jüket, most pedig leültünk beszélgetni, hogy még a lemez megjelenése előtt megtudjunk sok mindent az érkező anyagról.

Nem volt egyszerű dolgom bevallom, mert a titok szót ennyiszer még nem hallottam interjú alatt, ám a sejtelmes ködben mégis kirajzolta Ombódi Andris, a zenekar frontembere és Csikós Marci billentyűs, hogy milyen is lesz az a várva várt Szilánkok lemez.


Kicsit több, mint egy éve érkezett meg az első EP, idén megjött következő és most itt a nagylemez. Ez elég gyors tempó, ahhoz képest, hogy az első három dalra mennyit vártunk.

Ombódi Andris: Annyira nem zenéltünk régóta együtt az első EP megjelenése előtt; 2016 év végén volt az első koncertünk Lépjünk a holdra néven, Marci csak ’17-ben csatlakozott. A most megjelenő nagylemez foglalja össze az összes eddigi munkánkat, amin közösen dolgoztunk már. Benne lesz a két EP, és lesz rajta négy teljesen új szám, így áll össze a nagylemez.


Ez nem csalás?

Andris: Szerintem nem.  Többen is csináltak már ilyet, a 30y is például.

Csikós Marci: Mi egyébként ezt részben azért csináltuk, mert nem volt többre pénzünk, másrészt pedig azért, mert könnyebb az érdeklődést fenntartani azzal, hogy folyamatosak az EP megjelenések.

Andris:  Másrészt, az emberek ugye nem hallgatnak már végig egy nagylemezt, van sok zenekar, aki dalokat dob ki, tehát nem érezzük ezt rosszabbnak.


Akkor miért kell egyáltalán nagylemez?

Marci: Azért, mert úgy érezzük, hogy most érett be ez a 10 szám, amelyek egyúttal egy nagy egységet alkotnak. Vagyis pont, hogy stílusban nem annyira, de mondanivalóban mindenképp.

Andris:  Igen, plusz minden zenekar szeretne egy nagylemezt, mi sem vagyunk kivételek.


Ez akkor lezárja az első korszakot és utána jön egy váltás?

Andris:  Zeneileg szerintem olyan nagy váltás nem lesz. Bár most sem mondanám azt, hogy annyira egységes a zenénk, minden számra úgy tekintünk, hogy akár egy különálló kis világként is megállná a helyét. Ezt mondták korábban – például amikor felléptünk az Ugaron – hogy olyan, mintha minden számunk külön zenekaré lenne. Ez egyrészről lehet, hogy nem jó, másrészt viszont örülünk, mert szempont nekünk, hogy önálló dalokat csináljunk, amik valahol összekapcsolódnak. Reméljük, hogy van egy ilyen „Lépjünk a holdrás” hang.

Fotó: Barbara Munkácsy Photography


Akkor mi a kohézió a 10 dal között?

Marci: A mondanivaló szerintem. Mindegyiknek van egy erős mondanivalója, próbálunk erre törekedni, vagyis Andris, mert a szövegeket ugye, ő írja. Zeneileg pedig próbálunk mindegyikbe valami újítást hozni; basszusgitár-, szinti effektekkel, vokálokkal színesíteni, érdekesebbé tenni a számokat.

Andris:  Attól, hogy rengeteg stílus van benne, azért zeneileg is egységes. Munkacímeknek olyanok voltak, hogy punk, drum’n’bass, hip-hop. Így felsorolva nagyon eklektikus, de szerintem ez nem ütközik ki feltétlenül.


És hangulatilag mire számíthatunk? Megleptek minket és csak dúrban íródott vidám dalok lesznek?

Marci: Egyébként – nem olyan sok – de lesz vidám dal is. A számok hangulatát egyébként nem tudatosan határozzuk meg, de az elmúlt időszakban jött egy-két olyan dal, ami nem a magányról és a depresszióról szól.

Andris:  Korábban én sokkal mélyebb témáknak éreztem ezeket, mint a vidám dolgokat, de kell, hogy legyenek vidám dalok is. Ha valakinek jókedve van, akkor se kelljen más zenekart hallgatnia, hanem hallgathasson Lépjünk a holdrát. Meg koncerten sem utolsó, hogy legyenek jó, működőképes bulis dalok is.

Marci: Sokszor ráhúzzák Andrisra, hogy ő a depressziós, de az nem titok, hogy sokszor a zene van meg hamarabb, amit mindig más hoz a zenekarból, és ez is befolyásolja a szöveg irányát.


Teszteltétek már a dalokat koncerten?

Andris:  Egyben még soha nem játszottuk el, csak egy-egy dalt vettünk elő róla. Majd most október harmadikán a Mikában lesz egyben hallható az egész lemez. Sőt igazából az összes létező dalunkat eljátsszuk majd.


Azt szokták mondani, hogy sosincs kész egy lemez, ez nálatok mennyire igaz? Ezt mennyire tudtátok elengedni?

Marci: Múlt héten megjött a master. Be lett ütemezve minden, stúdiómunkával mindennel együtt, egy évre előre próbálunk határidőket szabni ahhoz tartani magunkat, tehát nem is volt kérdés, hogy mikor lesz kész.

Andris:  Most úgy gondoljuk, hogy ez így egyben van és király, de egy év múlva majd megint át fogjuk hangszerelni koncerteken és máshogy fogjuk eljátszani.


A vizuális megjelenésre is figyeltetek eddig, erős egység van, ezt most is hozzád lehet majd kötni Marci?

Marci: Igen, ez olyan kézenfekvő, hogy ne adjuk ki másnak. Én nem vagyok grafikus – bár jártam egy okj-ra, de úgy döntöttünk, hogy egyszerűbb így elkészíteni, ami a fejünkben van.


Ezek is kész vannak, minden dal kap artworkot?

Marci: Egy átfogó lemezborító lesz, és készülünk kis videókkal, de az még meglepetés.

Andris: Vizuálok lesznek YouTube-ra, de nem készülünk klippel jelenleg, az a jövő évi tervek közt szerepel.


A senki nem kísér viszont kapott klipet korábban, ami benne van a klipszemle mezőnyében, mit vártok ettől?

Andris:  Igazából nem várunk semmi nagy dolgot, csak egy kis figyelmet. Hatszáz jelentkező volt, és például az árkategóriákat is be kellett lőni, a legalsó kategória a félmillió alatti volt. Mi a klipünket inkább ismerősökkel, rengeteg energiával valamint lelkesedéssel oldottuk meg. Emiatt nem is várunk olyan nagy áttörést most ettől. Viszont jó, ha megnézik olyan emberek, akik nálunk sokkal jobban értenek hozzá, meg eljut minél több emberhez.

Lépjünk a holdra – Senki nem kísér

A Monoton című kislemez első dala. Videó: Megulesz Tícia és Darmos János Albumfotó: Tóth Emese Zene: Lépjünk a holdra Szöveg: Ombódi András A felvétel és az utómunka a GreenMouse Recording Studioban készült, 2019-ben.

Lesz az albumnak fizikai formája?

Marci: Nem lesz, csak online. Fizikai hordozónak úgy gondoltuk, hogy nincs akkora piaca, ami miatt megérné megcsinálni, néhány matrica és kitűző lesz, amit a lemezbemutatóra érkezők megkaphatnak, de mással nem készülünk jelenleg.


Miért nem gyártotok lemezt?

Andris: A masternél készülünk CD-s verzióra, tehát nem vetjük el, de úgy éreztük, hogy ennek még nem jött el az ideje.  Jövőre lesz egy teljes merch szettünk, ha minden a terv szerint megy, és abban majd meg lehet találni a CD-ket is.


Milyen terveitek vannak a megjelenés utánra? Szerveztek például turnét az albumra?

Marci: Az ősz-tél folyamán négy-öt koncertünk lesz, és megpróbáljuk elvinni minél több helyre vidékre is. Kaptunk egy győri lehetőséget, ami most nagyon jól jött, a 30y-nal fogunk fellépni október 12-én. Ezt egy tehetségkutatón nyertük, de reméljük, hogy lehet még folytatása.  Szeretnénk menni Pécsre is, és egy nagy évzáró koncerttel is készülünk még a fővárosban. A többi vidéki fellépés eltolódott januárra, valószínű, hogy jövőre Debrecen és Sopron is sorra került. Mini lemezbemutató turné lesz.


Fejlődésetek egy olyan szakaszába értetek, ami talán a legnehezebb. A kis klubok már nem játszanak, de a nagyobbak még nem, és vidéken például, ha nem a 30y előtt játszotok, akkor mit tudtok csinálni?

Andris:  Próbálunk olyan városokba menni, ahol nagyobb az érdeklődés a koncertek iránt. Például reméljük, hogy Pécsen vagy Sopronban jobban működik a dolog, mintha Gyöngyösön játszanánk, például. Nyilván olyan zenekarokkal megyünk, amelyek vagy helyi kötődésűek, vagy nagyobb ismertséggel rendelkezik. Önálló turnéban nem is gondolkoznánk, mert még szerintünk nincs értelme. Ugyanakkor fontos, hogy menjünk Pesten kívül is zenélni, mert ha csak beszűkülünk ide és havonta játszunk, akkor nem nagyon tudunk előre lépni.


Visszatérve a lemezre, azt lehet tudni, hogy Szilánkok a címe. Az EP címei nem dalcímek voltak, hanem kiragadások. Ez is ilyesmi lesz, vagy ez egy konkrét új dalnak a címe?

Marci: Ez egyik sem igazából. Amikor gondolkoztunk, hogy mi legyen a címe, akkor arra jutottunk, hogy ez fogja össze az egész lemezt a legjobban, mert mindegyik dal egy kis szilánk az esszenciánkból.

Andris: Pont azt is lefedi, hogy sok irányból, sok mindenbe belenyúltunk, és oké, hogy sok kis szilánk, ami úgy tűnik, elsőre, hogy független egymástól, de mégis kiad egy egészet, ha egymás mellé rakod.


Hogy valóban így van-e azt mindenki eldöntheti jövő vasárnap, amikor az online térbe kerül az a 10 dal, amit a srácok megálmodtak. Aki pedig az élő show varázsában hisz az bátran menjen, október harmadikán a Mika Tivadar Mulatóba, ahol a fiúk az Árnyéknyúl és a Third Planet társaságában mutatják be a nagylemezüket.

Lépjünk a holdra lemezbemutató / Mika / Árnyéknyúl, Third Planet

2019.10.03.


További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

Bodó Bence