Az Artisjus a nőnapra időzítve összeszedte milyen arányban tevékenykednek nők a zeneiparban. A 20 százalék kevésnek tűnik, ám még így is jelentős a javulás.
Magyarországon 2016-ban a teljes népesség 52,3 százalékát tették ki a nők, ennek tekintetében érthetően húzhatjuk fel a szemöldökünk sok területen az egyenlőtlenségek kapcsán.
A zeneiparon belüli egyenlőtlenségek értelmezésén viszont az sem segít, hogy Magyarországon a felsőfokú végzettségű nők, a maguk 62 százalékos arányukkal, többséget alkotnak a művészeti területeken.
De valóban ilyen rossz a helyzet?
Noha első ránézésre elkeserítőnek tűnnek az eredmények, az utóbbi években jelentős javulást figyelhettünk meg. 2015-ben, tehát mindössze négy évvel ezelőtt ez a szám még 16 százalékra rúgott, 2005 előtt pedig a már-már nevetségesnek tekinthető öt százalék körül mozgott ugyanez az adat.
Így a mostani 20 százalék örömhírnek is tekinthető, ráadásul ezzel Magyarország felzárkózott az európai átlaghoz, az öreg kontinensen ugyanis egyetlen országában sem rúg ez a szám 20 százalék fölé, de a teljes világot tekintve is 30-70 ez az arány a férfiak javára.
Te írod a dallamát és ő a szövegét
Érdekesség, hogy az Artisjusnál regisztrált női alkotók leginkább a dalszövegírásban aktívak, ugyanis 43 százalékuk kizárólag ezzel foglalkozik, míg 28 százalékuk kizárólag zeneszerzőként vállal szerepet, a többiek pedig mind a két szegmensből kiveszik a részüket.
A dalszövegírás így egyértelműen az első, de nem csak ezt vizsgálta az Artisjus, hanem a műfaji sokszínűséget is. A tavalyi évben bejegyzett dalok 16 százalékánál volt női alkotó, ezeknek az alkotásoknak a 30 százaléka pop. Ez nem tűnik olyan meglepőnek, beleillik a sztereotípiánkba, az viszont már kevésbé, hogy a rock/metál, az alternatív, illetve a klasszikus, instrumentális műfajok is 12-12 százalékban nyerték meg maguknak a nőket.
A legkevésbé női műfaj közben a hip-hop, ahol mindössze 2 százaléka volt nő, ami szintén elég jól megkeményíti a fejünkben kialakított képet, a „bőgatyás” maszkulin férfiakról, pedig ez sem szükségszerű.
A fiatalok hozzák a változást?
Biztatónak tűnik viszont, hogy a magyar jogvédő szervezetnél tavaly regisztrált nők 60 százaléka 30 év alatti, 13 pedig még a 20. életévet sem éri el. Ebből úgy tűnik, hogy az adatok tovább javulhatnak, a mostani új generációt, remélhetőleg, már nem hatják a beidegződések, és minél inkább egyértelműbb lesz, hogy a nőknek is ugyanolyan szerepük van minden területen, mint a férfiaknak. Az Artisjus-díjak is mutatják ezt a fejlődést, 2014 óta minden évben találunk hölgyet az elismerést kapók között, míg előtte 1998 és 2013 között mindössze négy alkalommal volt női díjazott.
Reméljük tehát, hogy ez a trend folytatódik, hiszen nem csak a zeneipart lendíthetné fel, és tehetné sokszínűbbé az egyenlőség kialakulása, de mint ismerjük a történelemből, a művészeti területeken elinduló változások sok esetben áthatnak az egész életünkre.
Óriási kihívás ez a zeneiparnak, de öröm látni, hogy a fejlődés elindult. Ahogy abban is bízunk, az elért eredmények láttán senki nem süpped bele elégedetten a fotelbe, mert az út még igen hosszú addig, hogy a női dalszerzők elérjék az ötven százalékos arányt. És akkor ilyen cikket sem kell majd írni, hanem természetesnek vesszük, hogy persze, miért is ne lennének, lennénk ugyanannyian?
Ha szeretnétek még egy kis magyar zeneipari statisztikát, és még nem volt meg, ITT írtunk még tavaly az adatok tükrében a vinyl-ek felfutásáról és reneszánszáról.
Ötvenszeresére nőtt a hanglemezeladások száma Magyarországon | Ígéretes titánok
A lemez körbejár, a többség pedig nem érti, hogy miért nem gépről hallgatod. Egyre többen vesznek vinylt már itthon is. Körbenéztünk a statisztikát tengerében.
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
