Az első alkalom mindig fontos, NUOWO (alias Sárközi Krisztián) viszont szüzesség helyett az épelméjűségét veszítette el. Az eredmény pedig őrületesen jó lett.
NOUWO-val akkor találkoztam először, amikor a PLUTO Sound kiadott egy válogatást a magyar ambiens technót középpontba állítva. Az Ethic Politics hamar belopta magát a szívembe, köszönhetően a rettentően gonosz hangzásnak, és a magyar értelmiség elfeledett alakjának, Menyusnak. Nyilván egy dal alapján messzemenő következtetéseket levonni lehetetlen, szóval nem mondhatom magam NUOWO fannak, ám gyorsabban csaptam le a most megjelent EP megszakértésére, mint nagyi a szombati bingóra.
Nem tudom, hogy a metálnak, vagy az elektronikus zenének van-e több alfája. Ha fegyvert fognak a fejemhez, akkor se tudnám felsorolni a különbségeket a death-core és a grind-metal, vagy a traphouse és a triphop között. Hál’ istennek egyrészt Krisz, alias NUOWO nem nagyon szereti a kategorizálást, másrészt saját bevallása szerint max. a fúziós techno címkét ragasztaná Loss of Sanity név alatt futó kislemezre. Összességében tehát kijelenthetem, hogy ez a legjobb fusion techwave EP, amit hallottam.
Nagyon magas hőfokon indít, és aztán ez nem is nagyon csökken. NUOWO minden trackjében ott van egy halom felgyülemlett energia, kraft és feszültség. Az egész olyan, mint egy pattanásig felfújt lufi, amibe még mindig pumpáljuk a levegőt. Sőt, ki merem jelenteni: egyszerűen aljas a hangzás. Aljas, de csak annyira mint Tarantino nyolcasa. Látjuk, halljuk, érzékeljük hogy a gonosz sugárzik belőle, de nem tudjuk nem szeretni. Mármint, csak hallgassátok meg a Malleus Maleficariumot, és érteni fogjátok.
A baljós kezdet után az ötvenedik másodperc körül beüt a drop, és ha odáig eljutottál, akkor kész, vége, csapdába estél! Ráadásul a dal címe megegyezik egy inkvizítorok által írt boszorkányüldöző könyv címével, kiváló okkult utalás, és biztos vagyok benne, hogy egy svéd viking-metál (ugye-ugye) banda is fut ezen a néven. A Captivity of Monotonyban pedig IGEN, ÚJRA VAN idézet-sample, de akármennyire széleslátókörűnek tartom magam kulturálisan, nem sikerült felismernem, hogy kit fogott meg ennyire a monotónia. Nyilván megkérdezhetném a szerzőtől, de az túl egyszerű lenne, úgyhogy, ha járatosabb vagy a vicces cicás YouTube-os videók közt, írd meg a hi@promisingtitans.hu-ra, hogy kit hallok.
A produceri munka egyébként mestermű. A végtelenné loopolt alapokra nagyon jó ízléssel és jó ritmusban lettek rápakolva az újabb témák és samplek. És ugyan a dalok basszusvezetése viszonylag egyhangúra sikerült, a ráépülő riffek ritmikailag és stílusilag annyira sokszínűek, így nem kell attól félni, hogy a monotonitás fogságába esnénk.
A Loss of Sanity dalait ugyanúgy el tudom képzelni underground, „kistermes” bulikban, mint a második szigetkör közben a fülhallgatóban, vagy egy grafikus Macbookján, munka közben. Lelki szemeim előtt azonban látom a csillámmal borított meztelen felsőtestű brit lépegetőt reggel ötkor a Szigeten a Colosseumban. Mi a közös mindezen szitukban? Hogy cseszett sok energiára van szükséged, hogy életben maradj. NUOWO pedig megadja.
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
