Végy öt helyes srácot, keverd össze profi poprockkal, adj hozzá egy kis „seggrázást”, végül tálald egy nyári hangulattal. Nálunk premierezik a Steal The Lights.
A Steal the Lights legénysége akció közben /// Fotók + klip: Jakab Bence és Török Tamás
Pár nap múlva hivatalosan is beköszönt a nyár, már ha az eddigi gatyarohasztó, aszfaltolvasztó, légkondigyilkos, izzasztó meleg még a tavaszhoz tartozik. Hamarosan nyitnak a strandok, a Deákon már egy gombostűt se lehet leejteni, a citromos sör eladási számai megugranak, és a karácsonyra kapott kondibérletet is illene már beváltani, hogy a bikinibody időre elkészüljön. A Steal The Lights pedig köszönte szépen, és úgy döntött, megírja a 2018-as nyár himnuszát.
Novemberben már írtunk a budapesti csapatról, akkor az összes létező szakmai szempontból megszakértettük debütáló klipjüket, a Friendzone-t. A „tinibandák non-plust-ultrája” jelzőt sikerült rájuk aggatnom, és már akkor le voltam nyűgözve attól a jéghideg profizmustól, ami az első kidobott anyagukból áradt. Ritkán indul ilyen Sebastian Vettel-szerű repülőrajttal egy huszonévesekből álló együttes, ám a kérdés akkor is ott lógott a levegőben: vajon lehet-e ezt a tempót tartani, sőt, akár megugrani.
Azóta eltelt fél év, és két esemény történt az „Én x Steal The Lights” románc háza táján: 1) ellátogattam a fiúk áprilisi koncertjére a Dürer közepestermébe, és 2) elhozták nekünk a Mindegy klipjét, amit most az egész univerzumban elsőként csak nálunk láthatsz.
A Jakab Bence és Török Tamás készítette videó kis túlzással egy Budapest-belváros imázsfilmnek is elmenne, ha nem lennének bevágva részletek arról az ominózus koncertről (ahol az egyik vágóképen például ott a jobb vállam is). Kis túlzással, mondom én, ugyanis itt sokkal többről van szó. Nem sztori szempontból, a fiúk ezúttal sem szenvedtek forgatókönyvvel és/vagy profi színészekkel, helyette egy sokkal hálásabb és szívet melengetőbb utat választottak. Ebben a három percben sikerül vágyat ébreszteni mindenkiben a klasszik nyári „gyerebeavárosba” szeánszok iránt. Valahogy ezek azok a képsorok, amikre egy picit mindenki vágyik, és budapestiként külön öröm felismerni minden helyszínt, ahol a srácok vonulnak.
A dal az első és mindezidáig egyetlen magyar nyelvű anyag, amit kiadtak. Nekem mindig picit skizofrén helyzet ez, illetve ha gonosz akarok lenni, akkor általában belelátom az üzleti szempontokat is, így ugye bővíthetjük a célközönséget és még a Petőfi Rádió régi Petőfi Rádió is nagyobb eséllyel játssza le a dalunkat. Az, hogy mi volt a fő motívum a Mindegy magyarítása mögött, nem tudom, de az tény, hogy a téma nagyon hasonlít a már kivesézet Friendzone-éhoz, mindez magyarul valahogy komolyabbnak hat. Érettebbnek. Élőbbnek.
Apropó élő: fentebb írtam, hogy volt szerencsém élőben is megnézni a srácokat, és őszintén leesett az állam. Teljesen otthonosan érzik magukat a színpadon, és élvezik azt a kb. egy órát, amikor övék a terep. Bódis Tamás kiváló frontember, jól kommunikál a közönséggel, csinálja a showt, egyszóval kiváló elményt nyújt egy Steal The Lights koncert. Remélhetőleg hamarosan újra meghódítanak egy színpadot, addig pedig hagyjuk a Mindegy-nek, hogy végigkísérjen minket idén nyáron.
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
