Ilyen se volt még, s ki tudja mikor lesz legközelebb: karanténagyfasz után magyar nyelvű dallal vezeti fel készülő lemezét a The California Nightmares. Premier!
Baromi nehéz írni arról a zenekarról, amelyhez – talán egyedüliként a placcon – szívem szerint magam is csatlakoznék negyedik bandatagként. Nehéz nem elfogultnak lennem, de szerencsére, azért nem kell erőszakot tenni magamon, mert a Virág Levi (gitár, ének), Király Levi (dobok) és Komjáthy Dani (gitár) alkotta The California Nightmares mindig hozza a megfelelően odabaszós szintet. Ide s tova 3 éve köszöntek be hozzánk először, és az eredetileg szörfrockból induló trió szép lassan kinőtte a műfajt, a mocsok és a torzítók közepette is egyre szofisztikáltabb lett, s az poszt zajos rock, amiben most leledznek, koránt sem az a fakezű gitárzene, aminek látszik. Még ha a külcsín azt is mutatja.
Az ugyanakkor egyértelmű, hogy a koordináta rendszer nyelve az az angol. Őket hallgatva valahogy nem is gondol az ember arra, hogy ennek másképp kellene lennie. Nos, ehhez képest nem kicsit lepődtem meg, mikor Virág Levi azzal jelentkezett be, hogy jönne egy magyar nyelvű daluk, amit egyúttal az új lemezük felvezetőjének is szánnának.
A Parádé munkacímen jelentkező darab alapjáraton pont olyan, mint amilyenek a The Califonia Nightmares dalok. Feszes három, kettők, kellőképp torzított gitármocsok. És közben meg annyira természetesen hat hozzá a magyar ének, hogy igazából fel sem tűnik. Ahogy az sem, hogy Leviék eddig full angolul nyomták. Az egészben pedig az az igazán pikáns, hogy az új kaliforniás trekk hangulatában baromira összecseng a kedvenc ausztrál szörf/alt/noise rock zenekarom, a Violent Soho 2015-ös Saramona Said c. számával. Persze, mindez a véletlen műve, de mintha tesók lennének.
Amit pedig a Parádéról érdemes tudni: a felvételek, a keverés és a masterelés – valamint feléneklési tanácsok – az ék és a Trillion zenekarokban serénykedő Lee Olivér keze munkáját dicsérik. Hadik Ákosnak a Grabovski zenekarból szintén a szövegírás és az ének dallam megfejtésében segédkezett. A borítót – amit előbb az új lemeznek, majd végül ennek a dalnak szántak – Lengyel Henriett rajzolta, míg az animációt a számhoz pedig Túri Péter készítette.
Nincs is más hátra, mint felpattintani a számot. S miközben hallgatjátok, érdemes továbbpörgetnetek, mert a hajtás után Levi elárul egy-két háttérinfót a dalról, ahogy azt is, várhatóak-e még további magyar nyelvű TCN-dalok?
– A számot még tavaly tavasz-nyár környékén írtuk, amikor elkezdett picit lazulni itthon a helyzet és kicsit elindult újra az élet. Egyfajta átmenetként működik, ugyanis hangulatában, dalszerkezetben még felidézi a régebbi The California Nightmares dalokat. Egy egyszerű pörgős punk szám. A dalszöveg viszont sokkal később született meg hozzá, nem sokkal azelőtt, hogy áprilisban elvonultunk a próbatermünkbe felvenni a számot a közelgő nagylemezünk többi számaival. A harmadik hullám során sokkal több időnk volt elmélkedni picit dolgokon, a saját életünkről, illetve a körülöttünk lévő történéseken és ez a szám is lényegében egy ilyesmi dologról szól – összegzi a genezist Levi.
De vajon mennyire volt tudatos, egyáltalán hogy jött a magyar dalszöveg? Az van-e mögötte, mint jó pár hasonszőrű-korú bandánál, amelyik az elmúlt időszakban épp azért váltott angolról magyarra, hogy így növelje közönségét – ami szinten minden esetben be is jön. „Nem volt egy tudatos döntés a részünkről, hogy ez a szám magyar lesz. Egyszerűen csak, amikor játszottuk próbán, ösztönösen magyarul jött rá nekem az ének. Hozzá kell tenni azonban, hogy nagyon sok olyan magyar előadó van, akik magyarul nyomják és imádok, plusz a karantén alatt nagyon sokszor visszanyúltam olyan zenékhez, amin felnőttem, például rengeteg korai Tankcsapdát, Alvin és a Mókusokat és AWS-t hallgattam és ezek a zenekarok mind-mind inspiráltak, hogy megpróbáljak összerakni egy magyar dalszöveget.”
És vajon lesz-e ennek folytatása? „Nincs semmilyen terv arra nézve, hogy készül-e a jövőben másik magyar számunk. Az ősszel megjelenő nagylemezünkön angol számok lesznek, azonban kifejezetten élveztük összerakni ezt a számot és a visszajelzések, amiket eddig kaptunk, is nagyon pozitívak róla. Szóval, simán benne van, hogy a jövőben előfordul még magyar dal. Ha egy dal a magyar szöveget kívánja meg, akkor magyar lesz, ha az angolt, akkor pedig angol.”
A végére pedig nem is marad más, mint, hogy mi várható mostanság a sárcoktól? „Minden energiánkkal azon vagyunk most, hogy elkészüljön a nagylemezünk, ami bizonyos értelemben egy korszakot fog lezárni nálunk és elindítani egy újat. Szeretnénk klipet forgatni a lemezről az egyik számhoz, illetve még augusztusban szeretnénk kiadni egy dokumentumfilmet az áprilisi stúdiózásunkról, melyben beszélni fogunk arról, hogy hogyan éltük meg ezt az egész koronahelyzetet, hogyan változott a zenekar, mi magunk hogyan változtunk így ebben az egész helyzetben, ami még télen/tavasszal volt és mindez, hogyan hatott a zenénkre. Emiatt nem is várható tőlünk sok koncert a nyáron, azonban ami biztos:
Július 29-én az A38 megújult tetőteraszán fogunk játszani az Abigél zenekar társaságában
és ez egyben egy visszatérő koncert is a számunkra, mivel közel 1 éve nem álltunk a színpadon. Óriási buli várható tehát, nem érdemes kihagyni!”
Ha pedig kedvet kaptatok és szeretnétek további magyar dalokat hallgatni, KATT a Titánok Spotify-ra! Csak jókat mutatunk!
Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
