Rég nem hallottunk róluk, de annál nagyobb durranással kezdi el új időszámítását a Third Planet együttes. Az év dalától a tévéképernyőkig, újra magyar nyelven.
Emlékeztek még a tavalyi 2020-as Az év Dala versenyünkre? Hatalmas hajrában, abszolút megérdemelten a Third Planet első magyar nyelvű dalával elhódította a címet, és vele egy dal rögzítésének lehetőségét a Pinewood Studio csodás srácainak jóvoltából. Most, több mint egy év elteltével arathatják le a Rózsabors gyümölcsét, de erre a végeredményre megérte várni. A Táncol a világ megszületésének minden körülménye magában foglalja az együttes tavalyi évét, és nagy eséllyel egy új korszak kezdetét is jelzi.
Amikor legutóbb találkoztunk a Third Planettel, akkor éppencsak megjelentették első nagylemezüket, egyetlen magyar nyelvű daluk volt, hárman voltak, és a következő nagy lépést tervezték. Tegnap, amikor a Táncol a világ kisajátította saját bitjeit és kódját az Internet nagy szeletéből, már öten tartózkodnak a harmadik bolygó felszínén, anyanyelvünkön szóló műveik számát megduplázták, és a lábujjaikkal már meg is tették azt a lépést, én ugyanis egy országos tévécsatorna nyilvánosságát már annak tartom. A klippel érkező újdonság ugyanis bekerült A Dal 2022 negyven fős mezőnyébe, és ha ez már egyszer nálunk sikerült, miért ne sikerülne a TV-ben is.
Szabad szemmel is látható, mekkora utat tett meg a csapat a legutóbbi single óta, de amiből nem engedtek, az az a fajta perfekcionista maximalizmus, amivel minden munkájukhoz viszonyulnak. A felvétel minden sávján virtuóz egyéni munkába botlunk, ami olyan szinergiában olvad össze, hogy közben nem veszti individumát. A finom basszusvonaltól kezdve az időnként dobszólónak ható, mégsem hivalkodó dobfutamokon át az ének és szöveg energiájáig a dal minden alkotóeleme önmagában lehetne vizsgaanyag, és ez a rendezett káosz talán szimbolikusan is jellemzi mindazt, amin keresztül ment a Third Planet 2021-ben.
A Táncol a világ egy keserédes zuhanás a budapesti éjszakába, felültet egy hullámvasútra és szinte egyenletes tempóban, időnkénti megcsavarásokkal végigvisz úgy, hogy utána csak annyit mondasz, hogy még egy kört. De mit hullámvasútra, inkább kísértetkastélyra vagy ilyen barlanghajóra, és együltő helyében végigvezet a Dalfutárt is megjárt Bernáth Kornél látomásszerű életképein. Miközben az együttesnek rettenetesen jól áll a magyar nyelv, nem lehet nem észrevenni, hogy az új anyag mennyire viseli magán egyszerre a jól megszokott grunge/stoner rock, és a nemzeti identitásunk részét képző magyar alter jellegzetességeit, amihez valószínűleg nagyban hozzájárul az imént tárgyalt nyelvi kérdés. Valahogy így hangozhatna, ha a Queens of The Stone Age featelne Lovasival, vagy a Pearl Jam írna egy dalt Beck Zolival.
A Third Planet annyira a Nagykönyv szerint halad, hogy ha írnék egy kézikönyvet a zenekari előrelépésről, akkor valószínűleg róluk sokat mintáznék. A debütalbumod egyetlen magyar nyelvű dalával nyerj meg egy dalversenyt, majd a mellé járó jutalom eredményével nevezz egy újra, és juss be a tévébe. Igazi rajt cél győzelem, vagy winning streak, hogy külföldiül fejezzem ki magam. Így a horvát foci mellett azért a Third Planettel kapcsolatban is azt érzem, hogy a “mi kutyánk kölyke”. Azért kár, hogy már nem jár eurovíziós kvalifikáció A Dalért, mert szerintem elvárható lenne, hogy elvigyenek minket magukkal legalább várost nézni, vagy valami.
Csak jókat, hallgassatok magyarokat! Titánok Spotify-ért ide kattintsatok! A Fű alatt podcastért meg IDE!
Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
