Hat év, hat dal: Rolek kedvencei – Titánok6

Több száz formáció és eszeveszettül sok szám. De vajon melyek voltak a kedvenceink? A Titánok 6. szülinapján megmutatjuk a nálunk megjelent kedvenc dalainkat!


Amint tegnap már megkaptam, nem csak magamnak adtam egy mértes pofont azzal, hogy kitaláltam: ha már 6 éves idén a blogunk, akkor egy-egy cikkben mindenki mutasson be a 6 kedvenc dalt, amelyek így-úgy kötődnek hozzánk. Sejtettem, hogy nem lesz egyszerű, de a valóság, ha lehet, még durvább az előzetes elképzelésemnél. Egyszerűen annyi jó anyaggal volt dolgunk az elmúlt hat évben, hogy választani közülük durvább, mint beszállni egy orosz rulettbe A szarvasvadászban…


No, de akkor Penke Bence és Bodó Bence hatosfogatai után alább ím itt az én listám. Vigyázat, csalok, és előre is elnézést, akit kihagytam – pl. Dobos Kristófot és a The California Nightmarest már kilőtték alólam.


A METEO volt az első olyan pszi-gitárban utazó csapat, amely rendesen elkapott még 2015 közepén. Volt szerencsém bemutatni az első anyagukat, és írtam a legutóbbi lemezükről is. Maximék élőben is baromi jók, és nagy dolgokra hivatottak még. Hogy miért a Brooklyn Fades You Away c. szerzeményüket választottam tőlük? Mert ebben van az elmúlt hat év nekem leginkább bejövős váltása számon belül.

Huszár Ákos ugyancsak egy sokkal, de sokkal többre hivatott előadó kellene, hogy legyen. Az SPNT, és legújabban 20r néven is alkotó fiatalember a lo-chill, ambient elektró egyik legnagyobb állócsillaga lehetne, ha a csillagok jobban állnának. Dalairól a szcéna ismertebb arcai is, már akiknek megmutattam, elismeréssel szóltak. A Rumble a második SPNT kislemezen jött ki még 2019 tavaszán, de érdemes végighallgatni a teljes eddigi „életművet”. (ITT és ITT!)

A DLRM már a 2016-os év dalás nyertes Anthem for the Bastion óta a szívem egyik csücske. Őszinte, nyers és pont annyira basz oda mindig és mindenkinek, amennyire kell. Mondhatni, igazi ösztönzenét nyomnak. Ugyan a zenekar bő öt év után épp most újul meg a szemünk előtt – kicsit elszállósabb hangzás, új lemez –, én még egy régebbi dalukat ajánlom. A 2017-es Cheeky Pig lemezen megjelent Stalemate c. dalunkban benne van minden, ami a DLRM (eddig volt).

A The Royal Freak Out sok szempontból szintén a szívem csücske. Az egy dolog, hogy személyesen is nagyon jóban vagyok a zenekar két motorjával, és 2016-ban egy jó kis sorozat után ők jöttek velünk az EFOTT-ra, de a szimbiózis nyilván nem lenne meg, ha nem csípném a zenéjüket. A piszkosul gitárcentrikus (prog)rock tini korom óta fontos részét képezte a zenei világomnak. Farkas Balázsékban pedig azt bírom, hogy fittyet hányva a rádiós lejátszási trendekre, simán meglépik – mint amit a Pink Floydban is imádok –, hogy 7-8-9 perces számokat írnak és azokat a legnagyobb örömmel pattintják fel a lemezeikre. A New Transmission meg amúgy is tán a legjobb RFO-dal. (Akit érdekel, a legutóbbi lemezükről ezt írtam.)

A Woodstock Barbie-t meghallani és megszeretni. Az első pillanattól minden elismerésem a zenekaré. Őszinte, karcos és piszkosul nyers, és kevés olyan bandát hallottam, ahol ennyire szexin simul a női ének a mocskos stonerre. Első, nálunk premierező slágerük, a Never Gonna Fall In Line nekem örök szerelem.

Ha pedig nyers ösztönösség, akkor keresve se találok jobbat a Tpsrprt-nél, amely igazi energiabomba. Magyaráznom tök felesleges, a 2018-as Az év dalánkon is induló Dusty olyan, mint egy tökéletes road movie. Ahogy Bodó Bencék írta lemezkritikájában: „az anyag konkrétan lemarja az arcod”. És tényleg!

+1: A helyzet az, hogy nem bírom ki plusz egy nélkül. Noha a honlapunkon állandóan elérhető, szerintem már egyre kevesebbeknek rémlik, létezik egy Titánok-induló. Még 2015 végén az Sz4P szerezte, miután mondtam a srácoknak jó lenne egy feszes, egy perc körüli Titánok-dal. Nos, Csóré mesterék több mint faszát alkottak. A dal ráadásul immár kordokumentum, mert még a régi Magyar Nemzet szerkesztőségében forgattunk hozzá egy klipet, amiben sztárvendégünk is akadt, Szepesi Matyi személyében. És persze azt sem hagyhatom ki, hogy aki ennek a dalnak a szövegét írta, ő csinálta a Titánok-honlapját is, szóval nélküle nem lenne olyan fasza a blogunk, mint amilyen most is. Köszi, és boldog szülinapot ma, Csóré!

Ha egybe meghallgatnátok a 6 dalt, akkor azt az alábbi Spotify lejátszási listán megtehetitek 🙂


Ha pedig érdekel, a kollegák milyen besztof listát állított össze, akkor azokat alább éritek el:

Hat év, hat dal: Bodó Bence kedvencei – Titánok6 | Ígéretes titánok

Hat év, hat dal: Penke Bence kedvencei – Titánok6 | Ígéretes titánok

Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

Balogh Roland