Mit csináljunk a dolgokkal, amik elmúltak, mitől borult ennyire be az ég, és miért repked egy animált figura a hegyek közti erdőben? Itt az új Verőköltő dal!
Gyakorlatilag nagyon nehéz bármit az ukrán-orosz háború univerzumán kívül értelmezni ebben a pillanatban, a Verőköltő új dala pedig, ha nem tudnánk, hogy nem a napokban született, akkor egyértelmű reflektálás lenne erre az elbaszott helyzetre amiben most vagyunk olyan soraival, mint:
„… de most olyan sötét, hogy nem is rémlik,
mikor borult be ennyire az ég…”
Azonban a szám nem feltétlenül szól erről, ráadásul már nagyon régóta alakul, nem egy hirtelen felindulásból írt szerzeményről beszélünk. Ezt a nagyon pontosan kidolgozott hangszerelés is alátámasztja, de ugye egy jó dal ismérve, hogy sok helyzetben értékelhető. A szám csírázásának pillanatait most szokatlan módon Pintér Gergő a (halál;orgazmus), A Gecó és a Fa, valamint a Kronoszinklaszikus Infundibulum zenekarok énekese idézi fel nekünk.
„Körbevett az ég, amikor a Keleti Blokk karácsony után először elgitároztad nekünk. 2016-ot írtunk.”
Az már hat éve volt, el se kezdjük sorolni, hogy mi minden történt azóta, de a mai nap biztosan egyik eseménye, hogy megjelenik a Verőköltő új lemezéről a legelső dal, a Föld/ég.
Verőfényben kelő címmel érkezik majd a tavaly 10 éves zenekar legújabb albuma, ami, ha az új dal hangulatát viszi tovább, akkor meglepő fordulattal érkezik a zenekar életébe. A korábbi számokhoz képest egy sokkal melankolikusabb, befelé fordulóbb atmoszférát hoz a Föld/ég a kifelé tekintés helyett.
Míg korábban sokszor (ezen a ponton kell bevallanom, hogy nem ismerem a teljes Verőköltő diszkográfiát, így csak az általam ismertekről tudok nyilatkozni) egy experimentális Hiperkarma ugrott be a zenekart hallgatva, ami rendszeresen tekint rá a környezetre, most a közelébe sem lépünk ennek a világnak. A verzékben az elnyújtott ének, a már-már vontatott dobolás és a háttérben meghúzódó mély torokénekre hajazó hang együtt gyakorlatilag egy törzsi zenét képez.
Mégsem szellemek idézéséről beszélünk, a szám valahol a magyar alter és a rituális világok találkozása pontosan amiatt, mert az egyértelmű hatásokat nem vetkőzi le a zenekar. Az egész trekk olyan, mintha a Csaknekedkislány megpróbálna bejutni a Fekete Zajra és emiatt elképzelik milyen zenét kell ehhez játszaniuk. Csak az valószínűleg borzalmasan sikerülne ellenben a Föld/ég világtalálkozójával, ahol egy ilyen zenére is sikerült nagyon megfogható, mégsem sablonos szöveget írni, ami egészen mélyről bugyog fel az éneken keresztül.
Ennek születésére is Gergő emlékszik vissza:
„A zene és a szerkezet már kb végleges volt, de a szövegből még hosszú ideig csak a refrén volt kész, onnantól, hogy “Eltisztul a felhőség…” Egy 2018-as téli hajnalon álltál neki letisztázni a versszakokat, szintén a Blokkban. Amíg a kallódó szótagokat trükközgetted ide-oda, nekem az a megtisztelő szerep jutott, hogy helyeslően bólogattam: igen, nagyon-nagyon állat, jó lesz így!”
A számhoz a vizualitás úgy teremtődött meg, hogy egy nem túl bonyolult, ellenben annál jobban illeszkedő erdei utat tehetünk meg a Mits Barbara által animált kis embert kísérve, Garai Rebeka tájképei között. Ugyanaz a tökéletesen összeillesztett kohéziót érezhetjük a klipben, amit zenében és szövegben is közvetít a Verőköltő, nem véletlen, hogy a videót is Gressai Ferdinánd a zenekar énekes-gitárosa rendezte.
Aki pedig szeretné élőben is elcsípni a dalt, annak ajánlom a zenekar pénteki koncertjét a Gödörben, ahol a Cataflamingo és a möbius társaságában állnak színpadra.
Ha pedig már ilyen sokszor idéztem meg, akkor a zárógondolat lehetőségét is meghagynám szokatlan cikkíró társamnak. Pintér Gergő arról, amikor először hallotta az új Verőköltő dalt:
„És most, a sokadik reményhullám közepén hajnal 4-kor elküldted az első keverést a stúdiófelvételről. Nem vártam meg a reggelt. Már sokszor elsirattam eddig is a végleg elmúlt éveket, ahogy javasoltad, de most újra sírok. Mert végre itt van ez a gyönyörű dal, a legszebb refrénnel, pöpecül odatett szótagokkal, égi kórusokkal, duplaszólóval, és olyan Dexter-hangzással, amitől mélyen átjár Szilveszter finoman domborodó basszusa, Manó márnökien precíz dobolása, és Gerda és Marci kiegészítői, amiket észre se vennék, ha nem tudnám, hogy ők a felelősek a káprázatos díszítésekért. Garáb hegyeit hallom zengeni a földről az ég felé.”
Csak jókat, hallgassatok magyarokat! Titánok Spotify-ért ide kattintsatok! A Fű alatt podcastért meg IDE!
Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
