Balatonakárhol egy baromi jó hely

Galaxist ugrott a neurotikus űrnyúlpop. Itt van Jáde Nyúlék új cucca, egy falat nyár a komor őszben.

 

A nyár talán leghangulatosabb dalával és klipjével harangozták be még július végén új, ötszámos kislemezüket a Jáde Nyúl fiai. A Balatonakárhol popos ütemei érdekes folytatást ígértek, főleg mert a csapat korábban az odamondogatós gitárzenére épített.

 

A Zalányi Márk (gitár), Kovács Levente (ének, gitár), Ágotai László (basszusgitár), Ditrói-Tóth Szabolcs (billentyű) és Turcsán Ádám (dobok) felállásban üzemelő bandával bő egy éve beszélgettünk először hosszan, s a készülő anyag ehhez képest valami új irányvonalat sejtetett.

 

Az ötszámos, Mi a széllel járunk kislemeznél tényleg átgondoltak néhány dolgot a korábbiakhoz képest, de ami a legfontosabb, ezek tök jót tettek az összhangzásnak. Eddig is egyfajta sanzonhangulat jellemezte a csapatot, elsősorban Levente énekhangjának köszönhetően. Az új számok erre a rezignált, karcos, picit a blues irányába is kikacsintó hatásra csak rálicitálnak, amit az olyan hangszerek beemelése, mint a zongora, tovább erősít.

 

Ilyen menő a kislemez borítója, s a premieres verziójára még mi is befértünk /// Grafika: Kócsó Berta

 

A kislemez címadójában például a váltások kifejezetten virtuózok, de ez egyébként az egész anyagon érződik. Az akkordok között ott ólálkodik a bárzene, a füstös kocsmaszag, és biztos koncertkörülmények között is működik a dolog, de a dalok hangulatát kifejezetten a félhomályra programozták. S ami külön üdítő, hogy a keserédes tónusok mögött felbukkan a humor, mi több, egyfajta optimizmus is. Hoppácska!

 

Tovább okoskodni nincs is értelme. Íme, itt van egyben az új Jáde Nyúl-anyag, nagyon tessék széthallgatni! A hajtás után pedig feltétlenül továbbolvasni, mert rendesen kifaggattuk Kovács Leventét az előbb felvetett nagy ívű megfejtéseinkről: élveboncolás a dal után.

 

 

– Az új anyag mintha szakítana azzal a korábbi, kifejezetten gitáralapokra épülő hangzással, amely eddig jellemzett benneteket. Honnan jött az ötlet, hogy új hangszereket, például zongorát emeljetek be a kis világotokba?
– Egyrészt ezek a számok más hangulatúak, mint a Rozsdaváros nótái. Más megoldásokat kívántak meg. Másfelől bennünk volt a kíváncsiság, hogy mi történik, ha kevesebb hangsúlyt fektetünk a gitárokra, és több tér marad más hangszerek, például zongora számára. Szeretünk kísérletezni a hangszereléssel, a hangzásvilággal. Ez valószínűleg a jövőben is jellemző lesz ránk.

 

– Ez a finomhangolás egyértelműen erősíti azt a sanzonhangulatot, amely a dalaitokat eddig is meghatározta. Ez mennyire volt tudatos, amikor összepakoltátok az új kislemezt?
– Abból a szempontból tudatos volt, hogy olyan megoldásokat próbáltunk belevinni az anyagba, amelyekkel a leginkább meg tudtuk teremteni az ep kerekségét, hogy egy koherens, egész történetet alkothasson.

 

– Noha az anyagot a keserédes attitűd jellemzi, a szövegekben egyfajta optimizmus, már-már vidámság is ott bujkál a sorok között. Például az ep-t beharangozó, klippel is megfejelt Balatonakárholban. Ez mennyire tudatos vállalás részetekről?
– Ez a dolog nem tudatos. Nálunk egy kiadvány mindig az elmúlt időszak élményeit, hangulatait, eseményeit dolgozza fel. Az biztos, hogy a Mi a széllel járunk a korábbi anyagokkal szemben inkább belső utazás, kevésbé a külvilágról szól. A címadó dal például egy kalandvágyó magocskáról szól, aki ahelyett, hogy földet érne és gyökeret eresztene, csak száll és száll, hogy új élményeket szívjon magába. Ennek valóban van egy pozitívabb hangulata, de egyébként mi nem feltétlenül pozitív-negatív tartományban lőjük be a számainkat.

 

 

– Ez immár a második kislemezetek, ezúttal öt dallal. Mi a következő terv? Jön egy nagylemez, teljesen új dalokkal? Mik a lehetőségeitek a jövőre nézve?
– Igen, nagyon szeretnénk összerakni egy nagylemezt. Persze ehhez még sok új számot kell írnunk, de ötletből nincs hiány, úgyhogy megígérhetem, előbb-utóbb össze fogjuk hozni. Egyelőre nagyon várjuk, hogy milyen visszajelzéseket kapunk a Mi a széllel járunkra. Hamarosan egy klip is érkezik az új anyaghoz, de hogy melyik számhoz, azt még nem árulhatjuk el.

 

– Ha egy picit az őszi-téli klubszezonra tekintünk, merre futtatjátok majd meg az új szerzeményeket?
Október 13-án mutatjuk be az új ep-t a Kuplungban a Sorbonne Sexual és a The Adolescens társaságában. Erre a bulira nagyon készülünk, mindent bele fogunk adni. Sok fellépést nem terveztünk be a következő időszakra, inkább a számírásra szeretnénk koncentrálni, úgyhogy aki szeretne látni minket, mindenféleképpen jöjjön el most csütörtökön!

 

További érdekességekért érdemes követni a rovatunk Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

 

Ez a cikk az mno.hu-n jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.10.10.

Balogh Roland