Ez jóval több, mint amit a poposított népzenéről képzelünk. Giccs nélküli valóság, kényelmes szorongás, őszinte üvöltés az új Muzsik és Volkova anyagon. Kritika.
Az van, hogy évek óta emlegetnek már mindenféle folk forradalmat a különböző zenei lapok (köztük mi is). Az van, hogy évek óta szivárog be a popzenébe a népi motívumok széles tárháza, és az van, hogy egyre inkább lekerült róla a giccs. Az van, hogy szerencsére már egyáltalán nem a kínos énekórák jutnak az eszükbe a népdalokról. Mostanra pedig az is van, hogy nem csak népzenei motívumok kerülnek popdalokba, vagy népzenét játszó zenekarok bukkannak fel, hanem egyedi stílussá alakuló folk színterünk is van. Erre most kaptunk ismét egy kiváló példát, a Muzsik és Volkova legújabb lemezében.
Azt tényleg szögezzük le a legelején, hogy egyre inkább organikusan nyúlnak a magyar zene hagyományaihoz az ebben tevékenykedő előadók, így csak idő kérdése volt, hogy mikor válnak teljesen okafogyottá a „népzenéből táplálkozó”, „népzenei motívumokat felvonultató” kifejezések.
A Soha jobbkor címen nemrég megjelent Muzsik és Volkova albummal már meg is történt ez a lépés. Ez a lemez a magyar folk jelenlegi állapota, amire már nem kell mindenféle jelzőket aggatni, mert nem kiegészítésként vannak jelen ezek a stílusjegyek, hanem egyértelműen belülről így árad ez a zene. Ez nem csujogatás, hanem a lelkünk legmélye. Ugyanúgy jelen van a balladisztikis dalokban, mint a Cseh Tamás féle történetmesélős számban vagy éppen a punk lázadásban.
Merthogy ilyen dalok is felfértek az albumra, ami hangulatában, a pörgős trekkek ellenére is egészen sötétre sikerült. Többszöri hallgatás után is kicsit olyan, mintha egy vidéki kocsmában ülnénk a törzsközönség között, akik különböző szinteken hevült állapotban mesélik az életüket. Aki keveredett már ilyen élménybe az tudja, hogy ebbe bármi beleférhet, onnantól, hogy üvöltve politizálnak, odáig, hogy a nyakunkban sírnak, hogy a múltkor nem ismerte meg őket egy régi cimbora az utcán.
Ez a hangulat mozgatja a lemezt, aminek két húzódalából meglepő, hogy az egyik a legsötétebb, Gyújts rá Jézus. Már-már horrort idéző zenei témáival annyira feszít a végére, hogy vajon rágyújt-e Jézus, hogy nem bírok másra figyelni. A zene mellett a szöveg sem csal túl nagy mosolyt az arcomra, de a dal éppen ezért köt le ennyire.
„Gyújts rá Jézus, nem gáz,
Ha most nem törődsz semmivel,
Megpróbáltál mindent, mi meg
Már beérjük ennyivel”
Ha az ember sorban hallgatja a dalokat, – márpedig miért is ne tenné, nem véletlenül lett ez a lemez sorrendje – akkor mire Jézus sztoriját hallgatja már túl van a Soha jobbkor legerősebb dalán. Az Ági és az emberszerű egyértelműen egy 2022-es Cseh Tamás szám is lehetne, ettől pedig nem nagyon hiszem, hogy létezik nagyobb dicséret. Annyira autentikus a történetmesélés, hogy végig azt éreztem, hogy én Ágit biztosan ismerem, ezt a történetet már hallottam.
Végtelen hálás lennék, ha valaki elmondaná, hogy a magyar kultúrában leginkább miért az Ágnesek járnak rosszul. Rengeteg szöveget, dalt ismerek amik Ágikról szólnak és egyik sem épp szerencsés, bár Muzsik és Volkova megfogalmazásában Ági története a helyzethez képest egész jól alakul.
Kiemeltem ugyan most kettőt a tízből, de azt ajánlom mindenkinek, hogy a teljes lemezt hallgassa újra és újra, mert folyamatosan izgalmas rétegeket fedezhet fel benne. Én rengetegszer hallgatom az albumokat, amikor írok róluk, de a Soha jobbkor esetében azt vettem észre, hogy nem munka célzattal is pörgettem, hiába hallgattam meg az utóbbi két hétben majd minden nap.
Egyértelműen Muzsik és Volkova fan voltam már korábban is, ezen pedig az új album sem tudott változtatni, csak erősíteni ezt a tényt. Ajánlom tehát hallgatásra mindenkinek az albumot, aki pedig a digitális mellett hús-vér valójában is beengedné a lemez dalait, az a budapesti lemezbemutatón megteheti 19-én a Turbinában!
Csak jókat, hallgassatok magyarokat! Titánok Spotify-ért ide kattintsatok! A Fű alatt podcastért meg IDE!
Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
