Eddig se akármilyen klipekben utazott az Ed Is On, most is húztak egy meglepőt, itt a Miatta. Okoskodásunkban azt is megfejtjük, mi is az a Tasnádi-faktor.
Az Ed Is Onnak volt már egy nagy durranása klipek terén tavalyról, a nálunk premierező A zene se szól az év egyik legjobban összepakolt videója lett. Már-már sokkolóan jó. Igaz, ehhez egy olyan (dal)szöveg is kellett, amitől az ember azt mondja, hogy hű (vagy vaó, ha már elég erős az amerikanizálódás). Tasnádiék idei anyaga a korábbi nagy sikerből csak a profi megvalósítást emelte át nekünk, mert ettől a daltól nemhogy nem futnál ki a barikádokra, de talán még érezni sem érzel majd semmit.
No, de kezdjük az elején. Az Ed Is On körül mindig ott lebegett valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Ők nagyjából a mainstream undergroundja és az underground mainstreamje, ha ennek egyáltalán van értelme. Már évek óta ott tanyáznak a két kategória igen vékony határán, és teszik mindezt szemtelenül ügyesen.
Nem lehet kivenni a képből (a tegnap amúgy épp Junior Prima Díjjal is kitüntetett) Tasnádi Bencét, az együttes motorját, szövegíróját, énekes-basszusgitárosát, aki amolyan magyar Jared Letoként játszik estéről estére 1) a Katona József Színház színpadán 2) a Kuplung/Fészek, egyéb klubok színpadán – az Ed Is Onnal 3) a színházba járó és/vagy színésznőnek készülő fiatal lányok szívével. Az első kettőt szánt szándékkal, az utolsót csak önkéntelenül űzi. De ezek a tényezők nagyon célirányosan juttatják el az együttest egy kivételes helyzetbe: jelenleg a fővárosi kulturális élet legfiatalabb képviselőinek és követőinek az Ed Is On a zászló, ami alatt összegyűlhetnek. Hozzáteszem, abszolút megérdemelten. Az irántuk való lelkesedést pedig hálistennek minőségi tartalmakkal hálálják meg, mert a Miatta c. számukra szeptember 20-án kiadott klip kivitelezése annyira rendben van, mintha egy amerikai szuperproducer rendezte volna meg millió dollárokból.
Maga a dal érezhetően másabb, mint amit megszokhattunk. Sokkal puhább, mint bármelyik más Ed Is On szerzemény, amit hallottam. Nem lágy, mert a riffek élesek, a szintetizátorból pedig ügyesen csalták elő a ’70-es évek idegesítően fülbemászó hangját. Puha abban az értelemben, hogy inkább hallgatnám egy füstös földalatti bárban háttérzeneként, mint verekedném érte magam az első sorba egy koncerten. Még a refrén sem emel túl sokat a pulzusszámomon, a gitárszóló pedig eufória helyett inkább elismerő csettintést vált ki belőlem.
És mégis (vagy éppen pont ezért): milyen jó kis dal lett ez! Elképesztően hallgatható, fülbemászó, szerethető. Vegyük még hozzá Tasnádi fantasztikus szövegét, ami annyira emberközeli és hétköznapi, hogy csak az a fiatal nem élt át hasonlókat, aki az elmúlt pár évben ki se tette a lábát otthonról.
Nem elvont, lila, artisztikus szinekdochékat ad nekünk, hanem az őszinte, hús-vér, színes, szagos péntek-szombatokat. Mindehhez ráadásul elkészült a klip, ami önmagában nem egy nagy sztori, sok hasonlót láttunk már. De amikor valaki a ’60-as évek minden manírjával, szexin gusztustalan zakóival, óriáskeretes szemüvegeivel és unott-drapp színeivel a háttérben énekel arról, hogy mekkora megváltás lehet a bulinegyedben hajnalban full beb*szva egy közepesen rossz hotdog, az egyszerűen csodálatos. Sőt, kifejezetten vicces, és nem úgy, mint egy Adam Sandler film.
Ez itt kérem szépen a humor egyik legintelligensebb fajtája. Komolyan veszik magukat, mind a ’60-as, mind a ’70-es évek díszlete autentikusra sikerült, képi világtól a színészi játékig (!) minden pöccre ott van, ezért csattanhatnak ekkorát az aprócska humoros részletek, legyen szó az indokolatlan vadmalacról, a tökéletesen aszinkron táncoslányokról, a gitárszóló megjelenítéséről, vagy arról a hátasról, aminek sajnos csak az első mozzanatát láttuk.
Összességében az Ed Is On egy könnyű nyári-őszi dalt hozott össze, ami nem váltja meg a világot, de jól szórakozunk rajta, klippel és anélkül is. Azt viszont mindenképpen a számlájukra kell írni, hogy a Miatta nagyon benne tud maradni a fejben, és bár már több napja annak, hogy meghallgattam a dalt, egyre jobban szeretném tudni, hogy mégis ki miatt hord Tasnádi Bence a farzsebében Tic-Tac-ot.
Aki pedig élőben szeretné meghallgatni őket, legközelebb november 3-án a Fészekben megteheti, ahol az Illetve Zenekarral adnak majd koncertet.
További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
