Fél lábbal még a nyári hangulatot érezzük, félig pedig már merülünk bele a téli depresszióba. A skála két végén és közte is kiváló új megjelenéseket találunk.
Van az a nyár végi, inkább ősz eleji érzés, amikor még nyári képeket/videókat látsz, de még nem érzed bűnösen magad attól, hogy a nosztalgiába menekülsz.
Ezt az érzést lovagolja még meg hibátlanul a Fogadalom, A Bence kalandjai legújabb videója. A dal érdekessége, hogy egy Olaszrizlinghez készült, így nem nagy meglepetés, hogy egy borteraszon készült a hangulatot szállító videó is. Nem csak a látvány és a késő balatoni élmények miatt érdemes rászánni kicsit több, mint 2 percet az egészre, de érdemes egyszer kifejezetten a gitározásra összpontosítva is végighallgatni a számot. Óriási játék van benne, ettől többet pedig nehezen adhat egy zene.
Ahogy A Bence kalandjai is leginkább hangulatban erős, ugyanez igaz az Ábáse legújabb videójára is. A Sorongo egy brazil dobosnak állít emléket, a groove húzásából érezhető is, hogy a ritmushangszer felől közeledett Bognár Szabolcs is ehhez a dalhoz.
A tropical hangulatot Teiter Sára kollázs hangulatú klipje erősíti meg. A zene és a kép olyan jól rezonál együtt, annak ellenére, vagy inkább pont azért, mert egyik sem egy tolakodó hangulatú, nagyon látványos pillanatokból álló alkotás. Ilyen az, ha minden a hangulat szolgálatába áll.
Nagyon sajnáltam, hogy Barkóczi Noémi eltűnt a zenei életből, és kimaradt számára 4 év a legutóbbi megjelenés óta. Az is igaz, hogy ebből másfél mindenkinek kimaradt, így nem olyan hosszú az a kihagyás, amit a Dolgom Volt megjelenése tört meg.
Ezzel a 10 dalos lemezzel viszont most kárpótolt mindenkit, aki várta, hogy újra alkosson. Nincs benne nagy megfejtés, aki szerette ezt a kellemes, őszinte hangvételt, ami már a Nem Vagyok Itt lemezt is jellemezte, akkor imádni fogja ezt is.
A legnagyobb különbséget abban fedezhetjük fel, hogy talán slágeresebb lett ez az album, bőven van rajta olyan dal, amit el tudok képzelni, hogy nagyobb közönségnek is beüthet. (A nagyobb közönséget realitások között kezelve, de a Gólya és a Papp László Aréna között vannak kényelmes szintek. Bár jó lenne hallani, ahogy a Szerencsejáték szülinapján üvölti a tömeg, hogy ő is csak szargyártó gép.)
A Jazzbois ellenben szépen eteti az algoritmust, illetve
szerencsére minket is a folyamatos megjelenésekkel. Most megérkezett a Jazzbois Goes Blunt II, amiről már három trekket korábban is ismerhettünk, de a másik 8 számért is érdemes volt várni ezt a lemezt. No meg persze azért, mert egyben 41 perc Jazzbois élményt csak annak kell magyarázni, aki nem hallott még soha tőlük semmit, de az pedig sürgősen változtasson ezen.
A végére pedig álljon itt egy új Analog Balaton dal is, ami a novemberben érkező első lemezüket vetíti előre. A Fent a legjobb lépkedő depresszióra, az elektronikus zenei alapot kiegészítő szöveg valami különleges érzést kelt az emberben, a szorongás mellé. Kicsit lent tart, kicsit felvidít, kicsit táncoltat, de segíteni nem akar, csak ott van veled.
Minden esély megvan rá, hogy amit 5-10 éve a Vad Fruttik jelentett egy generációnak, az egy másiknak az Analog Balaton lesz. Novemberben majd kiderül.
Ha pedig kedvet kaptatok és szeretnétek további magyar dalokat hallgatni, KATT a Titánok Spotify-ra! Csak jókat mutatunk!
Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!
