Először nyomta le a streaming a fizikai hanghordozókat!

Az IFPI globális összesítése szerint a világ tavaly 17,3 milliárd dollárt költött zenére, de ez még mindig csak 68,4 százaléka a CD-éra 1999-es csúcsának.

 

Elérkeztünk ehhez is, 2017-ben többet költött az emberiség digitális, mint fizikai hanghordozókra – derült ki Nemzetközi Hangrözítőipari Szövetség (International Federation of the Phonographic Industry – IFPI) most kiadott globális zenepiaci jelentéséből. A brit közszolgálati BBC által is idézett, A zeneipar állapota 2018 elnevezésű felmérés egy csomó izgalmas számot tartalmaz, ami a zenepiaci szereplők (kiadók, bookerek, menedzserek, stb.) mellett a zenészeknek is hasznos adalék lehet.

 

No, de nézzük a fő számokat: ezek szerint tavaly az emberiség összesen 17,3 milliárd dollárt költött zenére, amely így néz ki a IFPI/BBC grafikonján.

 

 

A digitális letöltések 16, a streaming 38, a fizikai hanghordozók 30, a lejátszásból befolyó jogdíjbevételek 14 százalékot vittek el a nagy almából. Az adatokat 1997 óta figyelő, és összegző londoni székhelyű IFPI statisztikái szerint tavaly összességében 8,1 százalékkal bővült a világpiac, s 15 év folyamatos hanyatlást követően immár három éve zsinórban növekszik.

 

Érdekes ugyanakkor, hogy ez az összeg még messze van a CD-éra rekordjától, ugyanis a 2017-es végeredmény is mindössze 68,4 százaléka az 1999-es csúcsévnek. Akkor ugyanis – csak a fizikai hanghordozókból !!! – 25,2 milliárd dollár bevétele volt a zeneiparnak. Ez az arány, már a fizikai hanghordozóké, nem egészen két évtized alatt mindössze 5,2 milliárd dollárra esett vissza – s a trend ugyan lassuló, de folyamatos csökkenést mutat ezen a téren.

 

 

A digitális szegmens egyébként a teljes bevételek 54 százalékát adta tavaly, amely összességében 19,1 százalékkal bővült. Ezen belül azonban a streaming még ennél is őrültebb gyarapodást produkált, 41,1 százalékkal költöttek többet erre az emberek, mint egy évvel korábban. 

 

A streamingen belül pedig külön érdekes, hogy a zeneszekció még magasan vezet a videótartalmak előtt. Ráadásul az 5,6 milliárd dollár körüli összeget 272 millió felhasználó dobta össze, szemben a videók 1,3 milliárd felhasználója által kipengetett 856 milliójával. Jelentősen nőtt közben a streaming szolgáltatásokat igénybe vevő, rendszeres előfizetők száma is, a tavalyelőtti 112 millió főhöz képest tavaly már 176 millióan iratkoztak fel ilyen fizetős szolgáltatásokra.

 

 

Visszaszorulóban van viszont a ’90-es évek elsőszámú sztárja, személyes nagy kedvencem: a digitális (mp3) letöltés. Ha hihetünk az adatoknak tavaly ez 20,5 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. Hajaj, láthatóan öregszik az mp3-generáció, s (az ínyencebbik fele) vagy rákapott a vinylre, vagy maga is berakta a fejét a streaming-tiló alá 😀 S ugyan való igaz, ahogy mi is nemrég megírtuk, durván felpörgött a hanglemezeladások száma, az összeteljesítményt nézve a fizikai hanghordozók értékesítésének mértéke 5,4 százalékkal zsugorodott. 🙁

 

A felmérést végző IFPI ügyvezető igazgatója szerint látszik, hogy az idősebb korosztály idővel jobban ragaszkodik a kézbe vehető hanghordozókhoz. „Az olyan magasabb átlagéletkorú társadalmakban, mint például Németország, érezhető, hogy az idősebbeket nagyon, de nagyon elbűvöli, hogy a kezükben szorongathatják kedvenc előadóik CD-jét” – mondta Frances Moore. Ez kihatással van az európai piacra, amely ezért is növekedett kisebb, mindössze 4,3 százalékos mértékben, mert Németországban, illetve Franciaországban a lakosság jobban ragaszkodik a fizikai hanghordozókhoz (ott azok jobban is futnak – mint a fejlődő régiókban), így a kontinensünkön lassabb ütemben pörög a streaming is. Ezzel szemben Latin-Amerikában 17,5, míg az Egyesült Államokban 12,8 százalék volt az összpiaci bővülés. A legkeményebben amúgy a kínai piac terebélyesedett, ott tavaly összességében 35 százalékkal költöttek többet zenére, ezzel ők felléptek a tizedik helyre a nemzetek piaci rangsorában.

 

A legerősebb tíz sorrendje így a következő: Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Dél-Korea, Kanada, Ausztrália, Brazília és Kína.

 

Kimondottan Európát nézve a számok ezt mutatják szűkebb pátriánkban:

 

  • Lassult az össznövekedés a kontinensen: tavaly 4,3, míg 2016-ban még 9,1 százalék volt ez a mutató.
  • A digitális bevételek 17,5 százalékkal nőttek, amely a teljes bevétel 43 százalékát adta.
  • A streaming növekedése nálunk is komolyabb volt, 30,3 százalék.
  • Ezeknek a bevételeknek pedig a 70 százalékát a különféle fizetős streaming-szolgáltatások adták.
  • A streaming növekedése a három legcombosabb piacon így alakult: Németország (+46,2 százalék), Nagy-Britannia (+41,1) és Franciaország (+24,1).
  • A fizikai hanghordozók eladása viszont 7,4 százalékkal esett az egy évvel korábbi szinthez képest
  • Míg ugyanez az adat a digitális letöltések esetében mínusz 21 százalék volt 🙁

 

Ami a legtöbbet eladott digitális albumok listáját illeti, ott Ed Sheeran és Taylor Swift vitte toronymagasan a prímet, 6,1 és 4,5 millió példánnyal, a bronzérmes Pink csak 1,8 millióval „szerénykedett”. Az idei Sziget egyik húzóneve, Kendrick Lamar is befért a Top 10-be 1,3 millió értékesített albummal.

 

 

Egyébként ha szeretnétek mélyebben elmerülni a statisztikákban ITT elérítek, és le is tudjátok tölteni a teljes, 48 oldalas felmérés PDF-jét. Kellemes böngészést mindenkinek. 😉

 

További érdekességekért érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

Balogh Roland