Hálószoba pop extrákkal korai középkorú urak számára vallomás gyanánt

Makai Máté tavaly vágott bele The Monoment nevű szólójába. A ’80-as évek szintipop zsánerére épülő hangulat remek feszültségoldó. Ezt hozza új dala, a Room is.

Makai Máté /// Fotó: Szepesi Zsolt
Makai Máté /// Fotó: Szepesi Zsolt


A Blue Tipsből ismert Makai Máté tavaly útnak indította a magában szunnyadó és kikívánkozó zenei ötleteket, amelyek egy saját szólóprojektben öltöttek testet. Ez lett a The Monoment, amelynek 2020-ban már megjelent egy kislemeze High Tech Bubble címmel.


Az egész az 1980-as évekbeli szintipop zsánerére épül, de annál azért több is: kellemesen olvad össze benne a pszichedelia, a korban kicsit hozzánk közelebb eső gitárzene, s a leheletfinom garázs hatás mellett hálószoba hangulatot is áraszt. Ha nagyon keretek közé kellene raknom, azt lehetne mondani, mintha a Wham! és az érzelmesebb, korai Robbie Willams/The Police hangzását, szentimetalizmusát összegyúrnánk egy hatalmas masszává, s megszórnánk egy kis sötét, olykor eklektikus fűszerrel. Az olykor kimért ütemei, ritmusai ellenére a dalokban ott a váratlan. Az ívet megtörik nem feltétlenül kiszámítható váltások – amik oldják az „egy kaptafa” hatást.


Máté idén is új lemezen dolgozik, s erről debütál most itt nálunk az első darab. A Room a korábbiakhoz képest egy lassabb, líraibb cucc. Picit olyan, mintha egy érzékenyebb korai középkorú faszi, amolyan vallomást/önvallomást tenne. A dal épp ezért kifejezetten intim. Merengős hétvégi bambulásokhoz, gyomorgörcs-, és/vagy egyéb feszültségoldáshoz pont remek orvosság. Érdemes hát rákattanni, s amúgy meg utána – különösen ilyen ínséges időszakban – a régebbi dalokat is meghallgatni.

Érdemes követni az Ígéretes titánok Facebook- és Instagram-profiljait. Ha pedig szeretnétek picivel hozzájárulni ügyünkhöz, szerezzetek be egy jó Titánok-pólót vagy táskát a Popshopban! Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

Balogh Roland